Felhasználó:
Jelszó:
 

RMK

A Könywiki wikiből

Régi magyar könyvtár


Tartalomjegyzék

A Régi magyar könyvtár

Az első korszerű, időtálló bibliográfiai alkotás, könyvészeti kézikönyv, három kötetben, létrehozója Szabó Károly 1879-1898 között. Szabó Károly (1842–1890) történész, egyetemi tanár, MTA rendes tagja, bibliográfus. : [1] [2]


Felépítése

Régi magyar könyvtár. Könyvészeti kézikönyv, 1-3. köt. Budapest, 1879–1898. MTA. – 4 darab (a 3. kötet két részben, e kötetet Hellebrant Árpád fejezte be) A kézikönyv összesen 9076 művet ír le, amelyek az alábbiak:

1. köt., Az 1531-1711 megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. - 1879. - 751 p. [3] (1793 tétel, többsége jegyzetekkel és lelőhely megjelöléssel ellátva)

2. köt., Az 1473-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű hazai nyomtatványok könyvészeti kézikönyve. - 1885. - 754 p.[4] - (2452 tétel)

3/1. köt., Magyar szerzőktől külföldön 1480-1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok könyvészeti kézikönyve : 1-2.547. sz. (1480-1670) / Szabó Károly, Hellebrant Árpád. - 1896. - 800 p.

3/2. köt., Magyar szerzőktől külföldön 1480-1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványoknak könyvészeti kézikönyve : 2.548-4.837. sz. (1671-1711 pótlék), névmutatók / Szabó Károly, Hellebrant Árpád. - 1898. - 943 p. - ( 4831 tétel)


Szerkezete

A megjelenés időrendjében évek szerint, éven belül megjelenés helye (betűrend), azon belül szerző, ill. rendszó betűrendje + névmutató (mindhárom kötetben), a leírásokhoz értékes jegyzetek társulnak, az 1. és 2. kötet a lelőhelyet is feltünteti.


Jelentősége

Az első kötet bizonyította, hogy a török hódoltság idején is jelentős alkotásokkal gyarapodott a magyar kultúra. E munkája és további alkotásai már a korabeli tudományos körökben is méltatásra találtak. Az RMK azóta is könyvészeti irodalmunk alapművének számít.

Pótlások

Sztripszky Hiador (Budapest, 1912) – száz példányban, számos pontatlan leírással – hasonmás kiadása hozzáférhető: Adalékok Szabó Károly Régi magyar könyvtár c. munkájának 1-2. kötetéhez. Pótlások és javítások 1472–1711. Budapest, 1967. XLX, 621 p. A 3. kötethez (magyar szerzők külföldön megjelent magyar nyelvű művei) a kilencvenes években öt füzet jelent meg (OSZK – Régi Magyarországi Nyomtatványok szerkesztősége): Pótlások, kiegészítések, javítások:

1. füzet. Bp., 1990. (1471–1604)

2. füzet. Bp., 1991. (1604–1659)

3. füzet. Bp., 1992. (1659–1699)

4. füzet. Bp., 1992. (1699–1711) + Újabb pótlások, kiegészítések, javítások (1476–1699)

5. füzet. Bp., 1996. Mutató + Függelék

(tehát követi az eredeti mű szerkezetét, azaz időrendi – azon belül helyrendi)


Mutató

A Pótlásokban rövidítve említett szakirodalmi források és lelőhelyként felsorolt könyvtárak jegyzéke; Névmutató: személynevek, testületek, névtelen szerzők címe (← pótlások 4 füzete, Szabó-Hellebrant kötetek névanyaga), családnevek valamennyi névalakja, névváltozata szerepel (ami a kiadványokban előfordul), a főalakra (az irodalomban ma használatos névformára) utalva.


Függelék

Az 1526 előtti budai könyvkereskedők kiadványainak bibliográfiája (61 tétel) – elvileg nem tartozna az RMK-ba (vagy az RMNY-be), de rendkívül jelentősek könyv- és művelődéstörténetileg.


Elektronikus formában

OSZK honlapján (Digitalizált bibliográfiai források) – [5] eRMK → RMK I.,] RMK II., Sztripszky, RMK I. Pótlások, RMK II. Pótlások RMK III/1-2-. RMK III. Pótlások, 1-5. Arcanum Kft. lemezein (CD-ROM)

Az OSZK az 1711-es időhatárt a személyi hungarikumnál átlépte. Régi Magyar Könyvtár III/XVIII. század. Magyarországi szerzők külföldön nem magyar nyelven megjelent nyomtatványai. 1. kötet: 1712–1760. (Budapest : 2005. – Dörnyei Sándor és Szávuly Mária szerkesztése) Szabó Károly és Hellebrant Árpád bibliográfiájának folytatása – 1823 számozott és 220 számozatlan tétel (az utóbbiak csak irodalmi utalásból ismert művek) – betűrendes elrendezésű ) eltér előzményeitől: a szerzők, illetve címek rendjében. 2. kötet: 1761–1800 (Budapest, 2007) 2107 tétel elektronikusan: RMK III/XVIII/1., 2.


Folytatásai

Az 1711 után megjelent magyarországi és magyar vonatkozású irodalmat döntő részben Petrik Géza és Kiszlingstein Sándor és Kozocsa Sándor gyűjtötte össze Petrik Géza: Magyarország bibliográfiája 1712-1860 (Budapest I-IV. 1888-1892), Magyar könyvészet 1860-1875 (Budapest 1885), Magyar könyvészet 1886-1900 (Budapest II. 1885), Petrik Géza - Barna Imre: Magyar könyvészet 1911-1920 (Budapest I-II. 1939-1942); Kiszlingstein Sándor: Magyar könyvészet 1876-1885 (Budapest 1890).

A régi magyarországi kiadványok bibliográfiájának új kiadásain ma már egész munkaközösség dolgozik. [6] Ilyen bibliográfia például a Régi magyarországi nyomtatványok. A retrospektív magyar nemzeti bibliográfia feladata az Országos Széchényi Könyvtárra, mint nemzeti könyvtárra hárul. Itt már jó három évtizede folyik a nyelvi, területi és szerzői hungarika nyomtatványokra vonatkozó bibliográfiai adatok gyűjtése, módszeres feldolgozása. A magyar nyelvű és hazai impresszumú könyvek korszerű leírásával a Régi magyarországi nyomtatványok (RMNY) c. bibliográfia foglalkozik, amelynek immár három kötete jelent meg (az 1655-ig megjelent nyomtatványokra vonatkozóan összegzi a kutatás mai állását) és folyamatosan dolgoznak a további köteteken.


Irodalom és jegyzetek

  1. http://www.wikipedia.org/wiki/Szab%C3%B3_K%C3%A1roly_%28t%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz%29
  2. Szabó Sándor: Ki is volt Szabó Károly? In: Könyvtári Figyelő, 2011. 1. sz. p. 81-89.
  3. http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/?f=templates&fn=main-h.htm&2.0
  4. http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/?f=templates&fn=main-h.htm&2.0
  5. http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/?f=templates&fn=main-h.htm&2.0
  6. http://www.oszk.hu/hun/konyvtar/szervfel/kulongy/16_17_sz_konyvtortenet/16_17_sz_konyvtortenet_feladatok_hu.htm
A lap eredeti címe: „http://konyvtar.hu/wiki/RMK
Nézetek