Felhasználó:
Jelszó:
 

RFID a könyvtárban

A Könywiki wikiből

Tartalomjegyzék

Bevezetés

Napjaink egyik könyvtári problémája a szinte meghatározhatatlan mennyiségű információ, valamint azok hordozójának gyors és pontos biztosítása a felhasználók felé. A nyomtatott dokumentumaink megfelelő minőségű raktározása, védelme, szolgáltatása új megoldások után kiált. A könyvtári rendszerekhez tökéletesen idomuló technológia az RFID (Radio Frequency IDentification). A könyvtári RFID rendszer nyilvántarthatja az olvasó történetét, a könyv életciklusát. Jobb leltári nyilvántartásra és biztonsági ellenőrzésre ad módot a könyvtárosnak.

Az RFID technológia bemutatása

Napjaink korszerű, informatikával támogatott intelligens könyvtári rendszereiben rohamosan terjed az RFID technológiával működő automatikus azonosítás. A lényeg, hogy az adatok tárolása egy antennához kapcsolódó szilícium alapú chipen történik, az adatok továbbítása pedig rádióhullámok segítségével valósul meg. Mindezek segítségével, egyszerű egy dimenziós vonalkódhoz képest akár nagyságrendekkel több adatot tudunk tárolni, illetve azok leolvasása fizikai kontaktus nélkül, nagyobb távolságból, tömegesen is megoldható. Ezáltal jóval szélesebb körű alkalmazási lehetőségeket rejt. A rendszer alapjául két igazán fontos elem és a közöttük kapcsolatot biztosító alkalmazások szolgálnak. A két fő részt a címkék (tag) és az olvasók (reader) adják. Természetesen mindkét egység több változattal is rendelkezik.

RFID rendszerek alkotóelemei

1. RFID transzponderek - aktív, passzív, félpasszív

2. Tagantenna

3. Olvasók - fixtelepítésű, mobil

Adat szabványok

Definiálják a tag-ek adatstruktúráját, a tárolt adatok típusát részletezik. Data content néven is ismert. Ebbe a csoportba több előírás is bele tartozik. Közülük az első az első ISO 11784. Ezt követte az ISO/IEC 15961 adat protokoll, mely az alkalmazásról ír, az ISO/IEC 15962 az adatkódolási szabályokra- és a logikai memóriát használó funkciókra terjed ki. Végül, de nem utolsó sorban az ISO/IEC 15963, amely a címkék egyedi azonosításáról számol be.

Nemzetközi Azonosítási Szabvány Könyvtáraknak és a Kapcsolódó Szervezeteknek (ISIL)

A világ bármely országában megtalálható könyvtár kaphat egy egyedi azonosító számot. Ennek alapját az ISO 15511:2003 teszi lehetővé. A szabványt azért hozták létre, hogy megkönnyítse a világ különböző pontjain működő könyvtárak és egyéb információs szervezetek közötti kommunikációt, együttműködést és forrásmegosztást. Az új adatmodell úttörőjét, Dániát kiemelt példának tekinthetjük, hiszen a rendszer működtetéséért és adminisztrációjáért az ISIL Regisztrációs Felügyelet (ISIL Registration Authority) felel, amelyet a Dán Nemzeti Könyvtári Felügyelet (Danish National Library Authority) irányít. Ez a központi szervezet jelöli ki és felügyeli az egyes országokban működő ISIL Nemzeti Kirendeltségek (ISIL National Assignment Agencies) munkáját. Az ISIL egy alfanumerikus kódot alkalmaz, tehát tartalmaz, számokat 0-9 ig, illetve betűket A-Z –ig. Engedélyezett jelek továbbá a kettőspont, valamint a kötőjel. Mindezt maximum 16 karakter hosszúságban. Az új nemzetközi azonosító felépítését tekintve két nagy részre osztható. Az első az ország kód, mely az adott könyvtárhoz tartozó országot adja meg, Dánia esetében ez a „DK-„.Ezután következik maga a könyvtár azonosítója, a gyakorlatban, 6 számjegyből áll. Dániában nyilvános könyvtáraknál az ország kódot követően a 7-es szám jelenik meg. A további öt számjegy két részre osztható. Az első rész az önkormányzatot azonosítja, mindezt 3 számjeggyel teszi. A második rész 2 számjegyből tevődik össze, mely folyamatosan növekvő, ez pedig azt mutatja, hogy melyik ágazathoz tartozik az intézmény. Adott kategória fő intézménye tehát a 00-val fejezhető ki. Az iskolai könyvtár kódja a 6-os számjeggyel veszi kezdetét, majd itt is fellelhető a fenti megosztás. Azaz 3 számjegy a fenntartó önkormányzaté, további kettő pedig az iskolai könyvtár száma az adott körzetben. Jelentős eltérést lehet felfedezni a tudományos könyvtárak esetében. A típus fő száma a 8-as. A különbség a következő 5 számjegy felosztásában rejlik. A korábbi 3 plusz 2-es felbontás, 4 plusz 1 re cserélődik.

Dán ISIL kódok:

Tudományos könyvtáraknál DK-8: példa: DK-820010 Statsbiblioteket

Nyilvános könyvtáraknál: DK-7: példa: DK-775100 Århus Kommunes Biblioteker

Iskolai könyvtárak kódja: DK-6: példa: DK-675100 Århus Kommune. Århus kommunale Skolemediecenter

Könyvtári RFID rendszerek

A rádiófrekvenciás azonosítást több iparág is felhasználja, azonban az általánosságok mellett a különböző szakterületek speciális igényekkel rendelkeznek. A sajátosságok megkövetelik az RFID- és integrált könyvtári rendszerek fejlesztőinek és természetesen a könyvtáraknak az együttműködését. A könyvtárak szempontjából a legfontosabb kérdéskör az alkalmazandó adatmodellhez, így a tag-en tárolandó adatokhoz és azok szállításához kapcsolódik. Amikor a tag csupán egyetlen egyedi számsort tartalmaz, amely pontosan azonosítja az adott dokumentum példányadatát, akkor ez az egyetlen adat, amely a két rendszer, az RFID és az integrált rendszer közötti kommunikációban részt vesz. A módszer tehát rendkívül egyszerűen működik. A könyvtárak számára fontos, további, adott dokumentumhoz kapcsolódó adatelem pedig az integrált rendszerben található. Így az egyedi azonosítószám egy kulcs lesz a chip és az integrált rendszer között. Természetesen a chipen lévő adatot valaminek még meg kell szűrnie, illetve a kommunikációt is biztosítania kell a hardverek és az integrált rendszer között. Az adatok forgalmazása TCP/IP csatornán keresztül történik, XML alapú üzenetek küldésével és fogadásával. A kommunikációt minden esetben a könyvtári rendszer kezdeményezi, alapvetően kérdés-válasz alapú, a későbbiekben ez egyirányú (middleware által indított) eseményekkel bővíthető. A könyvtárban kialakított RFID rendszer alkotóelemei, az informatikából jól ismert, szoftver és hardver kategóriákba sorolhatóak be.

Szoftverek

Integrált könyvtári rendszerek

A szoftvereken belül elsősorban a különböző integrált könyvtári rendszerekről van szó. Olyan rendszerek, melyek modulokból épülnek fel és melyekben ezek a modulok harmonikusan együtt működő, egymást kiegészítő egészet alkotnak. Napjainkra kialakult az ötödik generáció, melynek legjellemzőbb vonása, hogy megjelenik a tartalomszolgáltatás és az interakció. Természetesen az idő előre haladtával egyre több integrált rendszer RFID-vel történő integrációja valósítható meg. Magyarországon többek közt az OLIB, a TextLib, a HUNTéka valamint a Corvina sorolható fel példaként.

RFID middleware

A rádiófrekvenciás azonosító rendszer egyik fő alkotóelemének tekinthető. Middleware-nek nevezzük azt az elemet, mely az olvasó és a könyvtári integrált rendszer között helyezkedik el. Megléte tehát kulcsfontosságú, hiszen ez veszi át a nyers adatokat az olvasótól. Gyakorlatilag adat szűrőként alkalmazzák. Szerepe, hogy a megfelelő adat, a megfelelő időben a megfelelő alkalmazáshoz jusson el.


Hardverek

1. Asztali munkaállomás 2. Önkölcsönző terminál 3. Mobil adatgyűjtő 4. Dropbox 5. Lopás védelmi kapu


"szerkesztés alatt"

Felhasznált irodalom:

Zubreczki Dávid: Új ISO-szabvány a könyvtárközi kapcsolatok könnyítésére. <http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=3725&issue_id=454> [Letöltve: 2009. december 17.]

Library Number. <http://www.bibliotekogmedier.dk/english/standards/danish-library-number> [Letöltve: 2009. december 17.]

Braun, Mark – Patadia, Sam – Dua, Sanjiv: RFID certification. New York : McGraw-Hill, 2007. 64.p.

Sweeney, Patrick J.: RFID for dummies. Hoboken : Wiley, 2005. 182.p.

Nézetek