Felhasználó:
Jelszó:
 

Országos Széchényi Könyvtár

A Könywiki wikiből

(Országos széchenyi könyvtár szócikkből átirányítva)

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.


Tartalomjegyzék

Története

A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 13.000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, s - más bel- és külföldi tékák mintájára - érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összegeket. Emellett számottevő segítséget jelentettek egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványai is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett. A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, mely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, 1846-1847 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Az intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári Palota F épületébe.

A nemzeti könyvtár gyűjtőkörébe tartozik alapítása óta

- minden Magyarországon megjelent, bármilyen nyelven íródott mű

- minden magyarul megjelent mű

- minden nem magyar nyelven és nem Magyarországon, de magyar író vagy közreműködő által írt mű

- végül minden magyar vonatkozású, nem magyarul és nem Magyarországon megjelent mű


Gyűjtemények

A kötelespéldány-rendszer lehetővé teszi a könyvtár számára, hogy rendelkezésére álljon a magyar kiadványok legteljesebb gyűjteménye. A kiadókat utasítás kötelezi arra, hogy a megjelentetett műveikből ingyenes példányt bocsássanak a nemzeti könyvtár rendelkezésére. Az Országos Széchényi Könyvtár tehát minden Magyarországon megjelent nyomtatványból két kötelespéldányt kap, de gyűjt nem nyomtatott dokumentumokat is (kéziratok, hangzó anyag, floppy lemez stb.), mindig szem előtt tartva speciális gyűjtőkörét. Az ennek keretébe tartozó dokumentumokat „Hungaricum”-oknak nevezzük. A könyvtár gyűjti a finnugor népcsoporttal, a szomszédos népekkel és országokkal kapcsolatos munkákat is. A könyvtár jelenleg 10 millió egységgel rendelkezik, ezekből több, mint 3 millió a könyv, 330.000 az időszaki kiadvány (újságok és periodikumok), és több, mint 1 millió a kéziratok száma. A térképek száma körülbelül 200.000, a képek és metszetek száma 310.000, a hangzó anyagok száma pedig 24.000. Ezen kívül körülbelül 3 millió plakát és aprónyomtatvány található a könyvtárban. Az állományban helyet kapott még 300.000 dokumentum mikrofilm másolata is. A 3 milliós könyvállomány olyan ritkaságokat is tartalmaz, mint az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum, amelyet 1473-ban nyomtattak és adtak ki. Könyvtárunk rendelkezik a legtöbb régi magyar nyomtatvánnyal az országban, ezek az 1711 előtt megjelent könyvek, melyekből az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában 8500 darabot őriznek (Régi Magyar Könyvtár). A könyvtárban található a magyar szerzők által írt művek legteljesebb gyűjteménye: például közel 600 kiadvány Petőfi Sándor műveiből és több mint 3000 kiadvány Jókai Mór munkáiból. Híres történelmi személyek, mint Kossuth Lajos vagy Madách Imre könyvtárai szintén értékes részei a könyvtárnak. A könyvtár őrzi a legrégebbi magyar összefüggő szöveget, a Halotti beszédet, valamint 35 korvinát Mátyás király könyvtárából, Kölcsey Ferenc kézírásával a magyar Himnusz kéziratát, valamint számtalan Kossuth, Petőfi, Ady és más kéziratot.[1]

Könyvek gyűjteménye

A könyvtár a törzsgyűjtemény számára a teljesség igényével gyűjti a Magyarországon megjelent könyveket, adományok és hagyatékok átvételével igyekszik a gyűjteményt minél teljesebbé tenni.

Hagyatékok révén sok nemzeti nagyságunk magánkönyvtára került a gyűjteménybe. Itt őrzik - hogy csak a legnagyobbakat említsük - Kossuth Lajos, Madách Imre, Kisfaludy Sándor könyvtárát. Másfél évszázad alatt sok tudósunk magánkönyvtárát is megkaptuk: Zsirai Miklós kiváló nyelvészünk hagyatékával például a könyvtár finnugor nyelvtudományi anyaga egészült ki.

A nemzeti könyvtári feladat ellátása a Széchényi Könyvtárat a magyarországi kiadványok vonatkozásában minden egyes kiadás gyűjtésére kötelezi. A könyvtárban - mint a magyar könyv múzeumában - találhatók meg a legteljesebben a magyar irodalom, a magyar tudomány nagy alkotóinak kiadásai: így például Petőfi Sándor műveinek közel 600, Jókai Mór munkáinak több mint 3000 kiadását őrzi. Ezek közül csaknem 250 Petőfi-, illetve kb. 600 Jókai-kiadás idegen nyelvű.

Tudományunk múltját képviseli például a két Bolyai, Kőrösi Csoma Sándor, Jedlik Ányos, Semmelweis Ignác, Reguly Antal, Eötvös Loránd műveinek, cikkeinek különösen gazdag választéka.

A Széchényi Könyvtár mindig gondot fordított a bibliofil kiadványok gyűjtésére is. Állományában nagy számban találhatók a magyar könyvművészek, illusztrátorok alkotásai. A katalógusok címleírásai az ő nevüket is feljegyzik; így tudjuk meg például, hogy Madách Imre Az ember tragédiája című műve - Zichy Mihálytól kezdve hány magyar művészt ihletett a szöveg képekben való bemutatására. A régi állomány folyamatosan gyarapszik az aukciós katalógusok kínálatának a könyvtár állományával való összevetésével és a még hiányzó művek beszerzésével. 1952-től, amióta a könyvtár a hazai könyvekből két ún. kötelespéldányt kap, az egyik példányt muzeális céllal őrzi, kizárva a napi használatból. Az 1952 előtt megjelent fontos kiadványokból is igyekszik másodpéldányokat beszerezni. Szükség esetén további példányokat is vásárol az olvasói igények kielégítésére és a belső könyvtári munka céljaira.

A könyvtár mindent megtesz, hogy felkutassa és beszerezze a külföldön magyar nyelven megjelent könyveket, a magyar szerzők bármilyen nyelven megjelent műveit, illetve a magyarról idegen nyelvre fordított műveket és azokat a kiadványokat, amelyeknek tartalma magyar vonatkozású. A külföldi állomány vásárlások, csereküldemények és ajándékok révén gyarapodik mind az újonnan megjelenő, mind a régi kiadványok beszerzése terén.

A könyvtár e vonatkozásban sem elégedett meg pusztán a ritkaságok gyűjtésével. Már a múlt században is tudatosan állományba vett olykor akár jelentéktelennek látszó külföldi kiadványokat - egy szerény tankönyvet, egy elfelejtett útleírást -, ha az jelentős magyar vonatkozású adatokat tartalmazott. Így lehet állományában nyomon követni például az 1848-49-es szabadságharcot követő Kossuth-emigráció tragikus szétszóródását, a századvégi kivándorlást és egyéb jelentős társadalmi, történelmi jelenségeket, eseményeket. Rendkívüli értékű az első világháborút követő bécsi és a többi emigráció tekintélyes mennyiségű dokumentumanyaga. A húszas évektől kezdte gyűjteni a könyvtár a szomszédaink területén élő magyarság magyar nyelvű kiadványait. Ezeket azonban akkor, majd később, a második világháborút követő első évtizedekben is csak töredékesen tudta beszerezni. Később fokozatosan javult a helyzet, az új dokumentumok nagy része bekerül a könyvtárba, és folyik a régi hiányok pótlása is. A külföldön magyarul megjelent munkák mellett egyre nagyobb számban érkeznek a hazai kiadványok idegen nyelvű fordításai is.

Az egykori és mai magyarországi, továbbá a külföldi magyar nyelvű és magyar vonatkozású könyvek együttese a könyvtárnak ezt a gyűjteményét a körülöttünk élő nemzetek tudományos kutatása számára is érdekessé, fontossá teszi. Nemcsak arról van szó, hogy ez az állomány több, évszázadokon keresztül egymás mellett élő nemzet közös múltjának írásbeli dokumentuma, hanem arról is, hogy a 18. század végétől kezdve több hazai nyomdánkból kikerült szlovák, szerb, szlovén, román, bolgár, görög nyomtatványok legnagyobb teljessége ma is a Széchényi Könyvtárban található meg. A gyűjtemény sokoldalú gazdagsága ilyenformán nemcsak a magyar irányú, hanem az ennél szélesebb, közép- és kelet-európai kutatáshoz is értékes anyagot szolgáltat.

Hasonló módon, szerencsés összetétele révén tükrözi a külföldi eredetű könyvállomány szinte valamennyi újkori társadalmi és politikai mozgalom, gondolatáramlat és írói stílustörekvés nemcsak magyarországi, hanem tágabban értelmezve, közép-európai elterjedési körét is.

A külföldi könyvek gyűjteményének alapját Széchényi Ferenc 1819-ben hagyományozott, második, ún. "soproni gyűjteménye" vetette meg, gyarapodását pedig - egyes adományokon kívül - vásárlások és külföldi csereküldemények is segítették. Rendkívül gazdag a 18. századi szabadkőműves-mozgalom és a francia felvilágosodás irodalma: első kiadásban találjuk meg például Rousseau, Voltaire és Diderot számos művét. A német irodalom és tudomány klasszikus korszakának remekei közül Kant, Lessing, Schiller, Goethe és Heine első kiadásai, "editio princeps"-ei jelentősek. Az angol irodalmat e vonatkozásban Byron, Tennyson, Swinburne és Browning művei képviselik. A tudomány legnagyobbjai közül például Hegel, Marx, Darwin, Mengyelejev és Einstein szerepelnek első kiadású műveikkel.

A törzsgyűjteményben megtalálható a finnugor népekkel, nyelvükkel és kultúrájukkal, valamint a szomszédos nemzetekkel kapcsolatos alapvető irodalom.

A nemzeti könyvtár a hungarika kiadványok mellett az alábbi szak- illetve tudományterületek irodalmát gyűjti mélyrehatóan: gyűjti az irodalomtudomány, nyelvtudomány, történettudomány kutatásához fontosnak ítélt külföldi irodalmat, kézikönyveket és adattárakat. Beszerzi az írás-, könyv- és könyvtártörténet válogatott külföldi irodalmát, az egyetemes emberi művelődés történetének időtálló irodalmi és tudományos alkotásait.

Különös gondot fordít a tájékoztatáshoz, a tudományos kutatáshoz és a könyvtár állományának feldolgozásához szükséges kézi- és segédkönyvek, adattárak gyarapítására. A gyűjtemény ily módon a magyar kultúra területeit széleskörű összefüggéseiben reprezentálja.

A központi könyvgyűjteményben való eligazodást számos katalógus teszi lehetővé: hagyományos cédulakatalógusok, illetve különböző adatbázisok online olvasói katalógusai. A törzsgyűjtemény betűrendes és szakkatalógusai a hagyományos cédulaformátumban az 1991-es impresszumú könyvekkel lezárulnak. Az 1992-től megjelent művek a könyvtár NEKTÁR számítógépes rendszere keretében készült online olvasói katalógusban (OPAC) kereshetők. Az online katalógus használatával az olvasó a könyvek feldolgozásával egyidejűleg jut a róluk szóló információhoz.

Hírlapok és folyóiratok gyűjteménye

Bár az Országos Széchényi Könyvtár köteles példányként kapta az ország határain belül megjelenő összes sajtóterméket, az újságok eleinte csak nagy hiányokkal érkeztek be, és a könyvtár meglehetősen elhanyagolta ennek a kiadványfajtának a kezelését. Az 1860-as évektől kezdve a periodikumok száma oly mértékben megnövekedett, hogy a feldolgozás nem tudott ezzel lépést tartani. Az Országos Hírlapkönyvtár létrehozása 1884-ben id. Szinnyei József, korának legnagyobb magyar bibliográfusa nevéhez fűződik, akit Trefort Ágoston kultuszminiszter bízott meg ezzel a feladattal. Évtizedes gyűjtőmunkája során számos hiányzó hírlap évfolyamait szerezte be pótlólag. A Széchényi Könyvtár állományába más nagy budapesti könyvtárak hírlapsorozatait is beolvasztották.

Az állomány korszerű feldolgozása szintén Szinnyei vezetése alatt indult meg. Az egyre jelentősebb gyűjtemény 1888-ban vált a könyvtár önálló osztályává. A 20. század harmincas éveiben a jobb helykihasználás érdekében megváltoztatták a hírlapállomány raktári elhelyezését, új katalógusokat állítottak fel. Az egyre nagyobb problémát jelentő állománymegóvás érdekében az 1952-ben megalakult Mikrofilmtár egyik fő feladata a hírlapok és folyóiratok mikrofilmre vétele. 1971 óta a Hírlaptár már nem önálló osztály, feladatait különböző más osztályok látják el.

A hírlap- és folyóirat-gyűjtemény a Magyarországon legalább évente kétszer megjelenő időszaki kiadványokkal gyarapodik. A könyvtár ezen kívül teljességre törekedve igyekszik beszerezni a külföldön megjelenő magyar nyelvű, illetve magyar vonatkozású sajtótermékeket. A közvetlen hungarika-anyag körén kívül erősen válogatva gyűjti még a szomszéd országok legjelentősebb hírlapjait és folyóiratait, valamint más országok jelentősebb tudományos folyóiratait, elsősorban a történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, könyvtártudomány és szépirodalom területéről. Az állomány ma közel 250 000 évfolyamból áll. Értékét nemcsak nagysága határozza meg, hanem az is, hogy az itt őrzött hazai és külföldi hírlapok csaknem háromnegyed része országos viszonylatban is az egyetlen fennmaradt példány. A gyűjteményben megtalálható a magyar hírlapirodalomnak szinte minden jelentős emléke, az 1721-ben indult latin nyelvű Nova Posoniensiá-tól kezdve napjainkig. Kiemelkedő darabjai a legrégibb magyar hírlapok (Magyar Hírmondó, Magyar Kurír, Hadi és Más Nevezetes Történetek), a 18-19. század vezető folyóiratai (Magyar Museum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény), a reformkor híres divatlapjai (Regélő, Pesti Divatlap, Életképek, Honderű), az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hírlapjai (Marczius Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny, Kossuth Hírlapja, Komáromi Lapok), a 20. század fordulójának vezető folyóiratai (A Hét, Nyugat, Huszadik Század, Magyar Géniusz, Jövendő).

Az egyetemes sajtótörténet néhány kiemelkedő lapjának egyes évfolyamai is gazdagítják a könyvtár gyűjteményét. Így például az első francia újságnak, a Gazette-nek két 1637-ből és 1645-ből való száma, a Lipcsében megjelent Acta Eruditorum című tudományos folyóirat majdnem száz évfolyama, a Journal des Sçavans kötetei 1667-től kezdve, a hivatalos Wiener Zeitung több mint hatvan évfolyama. [2]

Különgyűjtemények

- Kézirattár

- Plakát- és Kisnyomtatványtár

- Fénykép- és Fotóművészeti Tár

- Régi nyomtatványok tára

- Színháztörténeti tár

- Térképtár

- Zeneműtár

- Történeti Interjúk Tára

- Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár


Digitális gyűjtemények

- Magyar Elektronikus Könyvtár

- Elektronikus Periodika Adatbázis

- Multimédia gyűjtemény


Online szolgáltatások

- Katalógus

- Audiovizuális kötelespéldányok

- Bibliotheca Eruditionis

- Dokumentum-előkészítés

- EPA

- Hungarika adatbázisok

- IKER

- Könyvtárközi dokumentumellátás

- Különgyűjtemények

- MANCI

- Magyarország képes történelmi kronológiája

- NPA

Helyi szoolgáltatások

- Helyben olvasás

- OPM

- Multimédia olvasóterem

- EBSCO

- ISSN, ISBN/ISMN

- Könyvtárközi dokumentumellátás

- Mikrofilm

- Reprográfia

- Kötelespéldány szolgáltatás

- Csoportos könyvtárlátogatás

- Zeneműtár olvasóterem

- KSZK olvasóterme és kölcsönzés

- Restaurálás

- Szolgáltatás a fogyatékkal élők számára

[3]


Vezetői

Az OSZK főigazgatója

- Monok István (1999 és 2009 között)

- Sajó Andrea (2010. január 1-től)

[4]


Adatbázisok

Magyar Nemzeti Bibliográfia (MNB) Összegyűjti a hungarikum fogalma alá tartozó dokumentumokat leíró nemzeti bibliográfiáink közül az eredetileg nyomtatott, de már digitalizált formában interneten is elérhetőket.[5]

HUMANUS Hozzáférhetővé teszi és szolgáltatja a humántudományok magyar vonatkozású tanulmányainak és cikkeinek bibliográfiai adatait, a kezdetektől napjainkig.[6]

Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) Segítséget nyújt egy adott könyvtárban nem található dokumentum/ok más könyvtárban való megtalálására és hozzáférésére.[7]

OSZKDK Az OSZKDK az Országos Széchényi Könyvtár Digitális Könyvtárának rövidítése. Egy virtuális könyvtár, amelyben ugyanúgy kereshetünk vagy böngészhetünk, mint egy fizikailag is létező könyvtárban, azzal a különbséggel, hogy a kiszemelt olvasnivalót akár egy kattintással, rögtön kezdhetjük is olvasni.[8]

Bibliotheca Eruditionis: Régi Magyarországi Nyomtatványok és Olvasmányok adatbank (1500-1700) A magyarországi művelődéstörténet XVI-XVIII. századi korszakának tanulmányozásához alapvető adatbázisrendszer, mely összekapcsolódik a legfontosabb könyvtörténeti levéltári forrás megjeleníthetőségével és a legjellemzőbb kötetek illusztrációs anyagának megtekinthetőségével.[9]

IKER Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma Adatbázisa. A társadalom- és természettudományi időszaki kiadványok válogatott cikkanyagát gyűjti össze.[10]

Magyar és Nemzetközi Cikkek (MANCI) A magyar könyvtár- és információtudományi periodikumok teljes körű, kurrens és folyamatos retrospektív feldolgozása alapján épül, a külföldi folyóiratokat pedig válogatva, 1986 óta dolgozza fel.[11]

Magyarország Képes Történelmi Kronológiája A magyar történelem sorsfordulóit, a mindennapok és ünnepek eseményeit követi nyomon a kezdetektől a második évezred végéig.[12]

Bibliotheca Corviniana Digitalis Mátyás király egykori könyvtárának a Bibliotheca Corvinianak az összegyűjtése és adatbázisba rendezése.[13]

Nézetek