Felhasználó:
Jelszó:
 

Kézirat

A Könywiki wikiből

A kézirat a következő nyelveken: Görögül: autographon. Latinul: manuscriptum. Angolul használják még a handwriting, németül pedig a Handschrift kifejezéseket is.

A kézirat fogalma az idő múlásával némileg változott. Ez nem meglepő, hiszen a 21. század rengeteg újdonságot hozott és fog is még hozni számunkra.

Kéziratnak neveznek minden, nyomdakész állapotú dokumentumot. A kéziratnak nem szükséges kézzel írottnak lennie. A korábban nyomott példányokból azt, amelyet a nyomdába küldenek újranyomás végett, szintén kéziratnak, pontosabban nyomtatott kéziratnak nevezik. A „kézirat gyanánt nyomtatva” jelölés valamely nyomtatott dolgon (pl. ajánlóleveleken, színműveken) azt jelenti, hogy a nyomtatvány nem a nagyközönség számára készült, hanem csak a kiadó érdekében. E jelzés egyszersmind azt is jelenti, hogy a kiadó tulajdonjogát fenntartja rá. A kéziratokkal foglalkozó tudomány ellenben ide sorolja a nyomtatványokkal, sajtótermékekkel szemben a gondolatok szabad kézzel írt írásjegyekkel, íróeszköz és írónedv segítségével való lejegyzését. Nem tartoznak ide az írás legősibb emlékei közül az előázsiai népek: asszírok, babiloniaiak agyagtáblákra, a görögök és a rómaiak kőre, ércre vésett feliratai. Ezekkel a felirattan (epigraphia) foglalkozik. A kézirat gyakorlatilag az írott könyv vagy annak egy része. (1)

A ’kézirat’ szó jelentése a 20. században módosult. Eredeti jelentésében kézzel írt szöveget jelentett, ma már a fogalomba természetszerűen beletartozik a gépirat is. A 20. századi kézirat tehát lehet a szó valódi értelmében vett manuscriptum és lehet gépirat, lehet a kettő keveréke, lehet eredeti gépirat és lehet másolati példány. A ’gépirat’ fogalma is bővült, nem kizárólag az írógéppel írt szöveget jelenti, hanem lehet számítógép segítségével nyomtatott ún. output is. A manuscriptum lehet autográf (a mű szerzőjének eredeti kézírásával fennmaradt) és lehet apográf (más lejegyzésekből származó). Az európai írásbeliség hordozója a papirusz, a pergamen és a papír. Az európai könyvtárak kézirattáraiban zömmel pergamenre és papírra írt kéziratok találhatók, egyes gyűjteményekben azonban külön papiruszgyűjtemények is szerveződtek (pl.: Bécsben az Österreichische Nationalbibliothekban különgyűjteményt alkot a Papyrussammlung, amely nem része a kéziratokat őrző gyűjteménynek). A kézirattárak manapság főként ajándékozás és vásárlás révén gyarapodnak, azonban helyenként cserére is sor kerülhet. (2)

Az ókorban a könyvtárak állománya döntően kéziratokból állt, s a könyvnyomtatás feltalálása előtt készült kódexek is ebbe a kategóriába tartoznak. 1. Napjainkban a nem hagyományos könyvtári dokumentumok egyik típusa: minden kézzel írt feljegyzés, tanulmány, könyv és egyéb írás. Kéziratként kezelik és gyakran így is nevezik a néhány példányban sokszorosított dokumentumot is. Ezek közé tartoznak a kutatási jegyzőkönyvek, tanulmányi jelentések és a különböző kéziratos értekezések, például a szakdolgozatok. 2. A nyomtatás végett a nyomda számára készült, nyomdaérett szöveg neve; részleteit különböző szabványok határozzák meg (MSZ 9651-74, MSZ 9677-84). A teljes szerzői kézirat (a főrészen kívül) a következőket tartalmazza: címoldal-(lap), tartalomjegyzék, előszó, lábjegyzetek, illusztrációk, képaláírások, térképek és diagramok, fejezetcímek, irodalomjegyzék, glosszárium, táblázatok, mutatók. (3)

Kéziratok katalogizálása[1]

Az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárának vezetője Juhászné dr. Hajdu Helga, h. vezetője Csapodiné dr. Gárdonyi Klára és dr. Csapodi Csaba úgy gondolták, hogy csupasz meghatározások, definíciók, nem elegendők a kézirat-leírásnál szóba kerülő fogalmak, feladat-részletek tisztázására, a katalogizálás egész rendszerének megértetésre; célszerű ezeket a munkafolyamat bemutatásával is szemléletessé tenni. Az kéziratok katalogizálása című kiadványban sorra vesszik az egyes kézirattári munkafázisokat úgy, amint a gyakorlatban egymásután következnek, utoljára hagyva főfeladatot, a katalogizálást.


Források:

1. Révai Nagy Lexikona : Sodoma – Tarján. Budapest : Révai, 1925. p. 573.

2. Könyvtárosok kézikönyve : szerk. Horváth Tibor, Papp István. - Budapest : Osiris, 1999-2003. 3. köt. p. 189.

3. Könyvtári ismeretek kisszótára : [A-Zs]  : Szerk. Buda Attila. Budapest : Korona, 2000. p. 129.

A lap eredeti címe: „http://konyvtar.hu/wiki/K%C3%A9zirat
Nézetek