IKR programozói interfész

A Könywikiből

Hazánkban igen sokféle integrált könyvtári rendszer (IKR) van kisebb-nagyobb mértékben elterjedve. Ez történeti sajátosság, így kikerülni sem lehet. A könyvtári stratégia viszont olyan célokat ír elő, melyhez a jelen helyzet nem feltétlenül ideális, habár a fejlesztők versenyhelyzete ösztönző jellegű lehet. A megoldás a meglévő rendszerek közti kommunikáció, együttműködés lehetőségeinek megteremtése illetve ösztönzése lehet.

Ezt egyrészt könyvtárpolitikai, másrészt technikai eszközökkel lehet elérni. Ez a dokumentum főképp a technikai oldalról szól - a rendszerek együttműködését megvalósító belépési pontok kialakításának lehetőségeit, követelményeit fogalmazza meg. Ezek a belépési pontok - informatikai fogalommal: programozói interfészek, "application programming interface"-ek, vagyis API-k - teszik lehetővé, hogy kialakítható legyen például a könyvtárközi kölcsönzés hatékony rendszere, hogy az olvasóknak egy ponton adhassunk információt a kölcsönzéseiről, vagy hogy egy olvasójeggyel tudja elérni bármely könyvtár valós vagy virtuális szolgáltatásait.

Tartalomjegyzék 1 Programozói interfész 2 Felhasználási területek 3 Funkciók 3.1 Szolgáltatás feltérképezés 3.2 Olvasói információk 3.3 Előjegyzés 3.4 Keresés 3.5 Rekord kezelés 3.6 Névtér kezelés 3.7 Autentikáció 3.8 Portál 3.9 Olvasó-listák 3.10 Könyvismertetők, hozzászólások 4 Felhasználási lehetőségek 5 Megvalósítás 6 Hasonló kezdeményezések 7 Hasznos irodalom 8 IKR-specifikus interfészek 9 Jogi kérdések 10 Ösztönzés

Programozói interfész

Az egyes IKR rendszerek belső felépítése, szolgáltatatásainak mibenléte és színvonala igen változatos lehet, de azok az interfészek melyek szükségesek a többi rendszerrel való együttműködéshez, ahhoz, hogy a teljes könyvtári rendszer egységes egészként tudjon működni, azok ettől függetlenül is definiálhatóak. Az API-k gépi felhasználásra készülnek, olvasók vgy könyvtárosok azt nem közvetlenül, hanem könyvtári célú szoftvereken keresztül - például saját IKR rendszerük, OPAC-juk, vagy a leendő könyvtári portál részeként elérhető felhasználói felületeken keresztül. Az interfészek többségét csak magukat azonosító kliensek használhatják.

Felhasználási területek

Az API háromféle felhasználási irányt fed le. Az első az olvasói adatok lekérdezése: elérhetővé és kezelhetővé teszi az olvasó státuszát, kölcsönzéseit, előjegyzéseit, stb. A második terület a könyvtári dokumentumokra vonatkozó bibliográfiai és státusz adatok lekérdezése és a dokumentumok közötti keresés A harmadik a könyvtárakat kiszolgáló központi szolgáltatások, pld. könyvtárközi kölcsönzés kezelése, az SMS küldés/fogadás, a névterek vagy könyvtári "BAR-lista" elérését teszik lehetővé. Az egyes felhasználási területek sokszor kétirányú adatforgalmat is jelentenek. A könyvtárközi forgalmat adminisztárló rendszer fordulhat az egyes katalógusok fel -például előjegyzésekkel, míg az egyes IKR szoftverek fordulhatnak egy központi rendszer felé, az egységes olvasójegy kezelés érdekében.

Funkciók

Szolgáltatás feltérképezés

Lehetővé teszi, hogy egy kliens lekérdezze (egyik IKR), hogy az adott hozzáférési (másik IKR) pont milyen szolgáltatás-csomagokat valósít meg, s hogy azok melyik verzióját. Egy IKR például megvalósíthatja a keresés csomagot, de kihagyhatja az olvasói adatok kezelését tartalmazó csomagot.

Olvasói információk

Adatok, lejáratok, nála lévő könyvek, kölcsönzési történet, előjegyzései, üzenetei, pótdíjai... Ahol azt az adatkezelési szabályok nem teszik lehetővé, pl. személyes adatok, ott az adatok "újjlenyomatát", pl. MD5 hash kódját lehet átadni, így ellenőrizhető az egyezés az adatok átadása nélkül is.

Előjegyzés

Előjegyzés felvétel és törlés. Értesítés előjegyzés teljesíthetőségéről. A könyvtárak a könyvtárközi esetében olvasóként regisztrálandók a többi könyvtárban. Előjegyzés dokumentumra, műre. A műre való előjegyzést a rekord kezelés alatt tárgyalt duplum ill. FRBR csoport lekérdezés segítheti, melyet közös katalógusok valósíthatnak meg. A könyvtárak illetve olvasók által indított könyvtárközi kérések telejítését szolgáló rednszer alapja lehet.

Keresés

Keresési lehetőségek listázása. Kereső indexek típusa "robert merle"-képesség, vagy csak "merle, robert" (OLIB, TextLib pl. nem). Cím, szerző, módosítási dátum (szükséges a közös katalógusok frissen tartására). Státuszra keresés (fölöspéldány, ...). Konkrét keresések. Találati halmaz formátuma géppel értelemezhető kell hogy legyen. Lelőhelyek. Státuszok. SRU-val kiváltható esetleg. Keresési eredmények formátuma MARC, XML, vagy JSON. Használatónak kell lennie katalogizálásra, behasonlításra is.

Rekord kezelés

Duplum illetve FRBR csoportok lekérdezése, MARC fel és letöltés. Példány-státusz lekérdezése. Egy adott dokumentum anonim kölcsönzési története. Egy adott dokumentum, vagy részlet digitalizált változatainak elérhetősége.

Névtér kezelés

Központi névterek (authority állományok) listázása, szerkesztése, közvetlenül az IKR-ek katalogizálási felületéből elérhető módon. Esetleg kapcsolódás az NDA hasonló kezdeményezéséhez. Itt is alkalmazható egyfajta duplumkezelés.

Autentikáció

Lehetővé teszi, hogy az egyik könyvtári oldalon (vagy a könyvtárportálon) belépett felhasználót máshol is felismerjük, így ne kelljen újra belépnie. Később a beazonosított felhasználónak személyre szabott dokumentumokat küldhetünk, megengedhetjük neki, hogy otthonról indítson ODR kérést, stb. Esetleg az OpenID szabvány használata lehetséges.

Portál

Könyvtár-specifikus üzenetek hozzáadása az olvasó egyedi RSS-éhez, vagy email hírleveléhez. Üzenetküldés SMS-ben. Kézbesítési információk lekérdezése (email, SMS esetében). Könyvtári BAR lista, viszont-azonosítás, magyarorszag.hu integráció. A portálon elérhető adatbázisok (könyvtárak, szolgáltatások, webes elérhetőségek sebbessége és aktuális státusza) használata egyéb weboldalakon, portálokon.

Olvasó-listák

Késők, értesítendők, ?? - SMS értesítés, központi KAR (BAR lista könyvtári megfelelője - "rossz adósok") lista. Az egyes könyvtrárak felől egy könyvtári rendszerbe küldéshez.

Könyvismertetők, hozzászólások

Központi adatbázisban tárolt könyvismeretők illetve hozzászólások megjelenítése saját katalógusokban. Ezek szerkesztése, moderálása saját rendszereken belül.

Felhasználási lehetőségek

A fenti funkciók megvalósítás a könyvtárügy számos területén hozhatna technikai előrelépést. A könyvtárközi kölcsönzés, vagy a közös katalogizálás segítése nyilvánvalóan ilyen, de idetartózik egy egységes azonosítás (és olvasójegy) internetes alkalmazásának lehetőségei is. Ha "ismerünk" egy olvasót, akkor egyetlen belépéssel tehetjük számára elérhetővé sok könyvtár szolgáltatásait, személyre szabottan titkosított digitális dokumentumokat küldhetünk neki, lehetőpvé tehetjük, hogy az ország bármely internet eléréssel rendeklező könyvtárában leülhessen netezni, mindezt egyetlen jelszót és nevet megadva.

Megvalósítás

Az API alapvetően webes technológiákra épít, így feltehetően az egyes IKR-ek OPAC-ját kiszolgáló modulban lesz megvalósításának helye. Természetesen ennek eldöntése a fejlesztők dolga. Az API konkrét megvalósítási részleteit a Könyvtári Intézet által kidolgozott ajánlás alapján, a fejlesztőkkel és könyvtárakkal egyeztetve kialakított specifikáció alapján történhet. Az API funkcionalitása csomagokra van osztva. Egy-egy IKR ilyen csomagonként kell hogy eldöntse megvalósítja-e azt. De ha igen, akkor az egészet. Referencia implementáció létrehozása, bárki által használható formában.

Az API-t közvetlenül nem támogató IKR-rendszrek is bevonhatóak a "vérkeringésbe", ha vannak olyan, az OPAC-ban megjelenő funkcióik olvasók számára, melyet az API gépek számára tenne elérhetővé - pld. a kölcsönzési lista vagy történet lekérdezése, hosszabbítás vagy előjegyzés. Ezesetben egy köztes szoftver az olvasót utánozva (kattingatva) valósítja meg a szükséges API funkciókat - az eredmény ha lassabb is, te szinte azonos eredményt hoz. A Könyvtárportál ezt a megoldást alkalmazza, mely ha nem is ideális, mégis működőképes. Igény szerint megoldható, hogy a portálon keresztül az IKR-ek ily módon legalább elérjék egymást - például lekérdezhető egy-egy dokumentum státusza bármely könyvtárban.

Felmerülhet, hogy alkalmazunk már meglévő szabványokat, de ez nem feltétlenül célravezető. Sajnos egyik ismert szabvány sem fedi le egységesen és mai szemmel könnyen használhatóan a szükséges szolgáltatások teljes körét. A Z39.50, az SRU (Search and Retrieve for the Web using Unified Resource Locators) vagy az OAI (Open Archives Initiative) csak dokumentumok lekérdezésére alkalmas, azokkal műveletek végzésére nem, valamint nem képesek dokumentumokon kívül másról (felhasználó, szolgáltatás, stb.) információt közvetíteni. A Z39.50 megvalósítása a funkcionalitásához képest túl nehéz. Könyvtárközi kölcsönzésre is létezik programozói interfész, de annak használata is túlságosan feladat specifikus, így más alkalmazásokkal nehezen lenne integrálható. Alább néhány hasonló, a fenti következtetésekből kiinduló projekt webcíme is megtalálható. A koncepciók változatosa

Hasonló kezdeményezések

• ILS Discovery Interfaces
  • példa alkalmazások, prezentáció
  • egy konkrét implementáció
• Confluence
• Extensible Catalog
• CDLC
• Midwest
• ILLIAD
• Umlaut
• Document Availability Information API (érdekes referenciákkal)

Hasznos irodalom

• Good APIs Project

IKR-specifikus interfészek

• Aleph X-Server levelezőlista

Jogi kérdések

Adatkezlési szabályok. Kiadandó adatok. Mihez járul hozzá az olvasó, mihez akönyvtár. Papíros vonatkozások.

Ösztönzés

A fentiek bevezetésének, ösztönzésének módszere, ha az IKR szoftverek valamiféle akkreditációjának feltételévé tesszük a fenti API megvalósítását, valamint csak azon szoftvereknek engedjük meg az elérést, melyek, ha számukra releváns, maguk is megvalósítják ezen API-t. Esetleg lehetőség van pályzat kiírására kifejezetten ezen API megvalósítására.