Felhasználó:
Jelszó:
 

Digitális képformátumok

A Könywiki wikiből

A digitális képformátumok a multimédiás eszközök egyike. „A képformátumok a számítástechnikában használt képkódolási eljárásokat jelentik.” A különböző képformátumok a képek tárolására és továbbítására szolgálnak. A képeket a számítógép képpontok, azaz pixelek formájában tárolja.

Tartalomjegyzék

Általában a digitális képformátumokról és tárolási formáikról

„A képformátumok a számítástechnikában használt képkódolási eljárásokat jelentik.” A képeket is kódolni kell ahhoz (mint ahogy minden információt), hogy a számítógépek által feldolgozhatóak legyenek. Vannak olyan képformátumok, amelyek tárolják a képek minden információját, valamint olyanok, amelyek tömörítést végeznek. Ami minden képtípus jellemzőjeként elmondható az az, hogy a kódolt kép elejére beírja a kódolásnál használt algoritmus jellemzőit.Szótár.[1] A különböző képformátumok a képek tárolására és továbbítására szolgálnak. A képeket a számítógép képpontok, azaz pixelek formájában tárolja. Az egymás melletti sok kicsi képpontot a szemünk egy összefüggő képként látja. A képpontok más és más színűek lehetnek (a színek száma függ a képformátumoktól is). A képpontok nem a legkisebb összetevők: minden képpont három kisebb pontból áll össze, amelyek közül az egyik a vörös, a másik a zöld, a harmadik pedig a kék színösszetételt adja.[2] Minden más színt e három alapszín additív keverésével állítható elő, amit RGB színkeverésnek nevezünk. Ez a név a színek angol megfelelőinek rövidítéseiből származik: RedGreenBlue.[3]

Képeinket / ábráinkat két igen eltérő formátumban tárolhatjuk. Az egyik a bittérképes vagy más néven raszteres formátum, a másik pedig a vektorgrafikus formátum. Természetesen mindegyik formátumnak megvannak az előnyei/hátrányai.

1. Bittérképes állomány: Az adott kép minden egyes képpontjának színinformációja eltárolásra kerül. Elsősorban fényképek és foltszerű (azaz nem vonalas) ábrák tárolására használatos. A hátránya az, hogy a kicsinyítés és a nagyítás torzítással jár. Ezek az állományok igen nagy méretűek, mert minden képpontról el kell tárolni a rá jellemző színinformációt. A leggyakoribb bittérképes állományok: BMP, JPG, PNG, TIFF.[4]

2. Vektorgrafikus állomány: A képet alkotó objektumok, vagy rajzelemek tulajdonságai szerepelnek az állományban. Ezek előnyei akkor használhatók jól ki, ha matematikailag jól leírható objektumokat (vonal, kör, ellipszis, görbe, téglalap stb.) tartalmazó ábrákat hozunk létre.[5] Nem képes fényképeket megjeleníteni, valamint nem alkalmazható a képernyő teljes felületét kitöltő képek megjelenítésére sem. Így csak egyszerűbb képek megjelenítésére és létrehozására alkalmas, amik kis helyet foglalnak el és gyorsan megjeleníthetők. A formátum nagy előnye, hogy a kicsinyítés és nagyítás művelete torzításmentes, az egyes objektumokkal történő műveletvégzés is egyszerű (egyszerű elmozdítani, áthelyezni, törölni). Ezek az állományok kisebb méretűek, mint az adott képek bittérképes állományai.[6] A mérete függ a felhasznált objektumok számától, hiszen itt az objektumok tulajdonságai tárolódnak el. Így a több objektumot tartalmazó ábrát lassabban képes feldolgozni és megjeleníteni a számítógép. A leggyakoribb vektorgrafikus formátumok: EPS, WMF, CDR, DFX, SVG.[7]

A digitális képformátumok tömörítése

A képek digitalizálásakor nagyméretű képállományok jönnek létre, amik tárolásához sok hely szükséges, sokszor mozgatásuk is problémákat okoz. A problémákat a képállományok tömörítésével csökkenthetők. A képtömörítési eljárásnak az a fő célja, hogy a nagy adatmennyiséget tartalmazó, azaz a nagy méretű képanyagok méretét csökkentsék, ezzel gazdaságosabbá téve a tárolásukat.[8] Több képformátum létezik — egyesek alformátumokkal —, ezek egy része széles körben elfogadott, mások speciálisan csak egy adott rendszerre jellemzőek. Néhány ismertebb közülük: BMP, GIF, JPEG, PCX és TIFF.[9] A tömörítésnek kétféle végkifejlete lehet. Egyrészt kaphatunk olyan állományt, amelyből maradéktalanul visszanyerhetjük az eredeti képet, ezt veszteségmentes tömörítési eljárásnak nevezzük. Ilyen például a GIF, a PNG vagy a TIFF formátumú kép. Másrészt viszont kaphatunk olyan állományt is, amelyből nem nyerhetjük vissza maradéktalanul az eredeti képinformációkat, ezért is nevezik veszteséges tömörítési eljárásoknak. Ilyen például a JPG formátumú állomány.[10] Az egyik első igazán elterjedt tömörítési algoritmus a PCX képformátum. Ez a Zsoft cég képformátum leírása, 256 szürkét vagy színt tartalmazó skála kezelésére alkalmas.


Veszteségmentes tömörítési eljárás

GIF (Graphics Interchange Format) Ezt a pixeles formátumot 1987-ben fejlesztette ki a Compuserve a grafikai adatok átvitelére, kimondottan a világhálóra készült. Ezek az állományok színpalettás képek, a tömörítésnek köszönhetően kicsi a helyigényük, mégis gyors marad a képalkotás.[11] Hátránya, hogy csak maximum 256 különböző színt képes tárolni egy képben, ezért manapság főleg rajzfilmszerű megjelenítésre használják. Csak akkor lesz veszteségmentes ez az eljárás, ha a használt színek száma nem több 256-nál. Ez a maximum megjeleníthető színek számából következik. Érdekessége, hogy támogatja az animációt, azaz ugyanaz a fájl több, egymást követő képet (ún. frame-t) tartalmazhat. Minden képnéző szoftver ismeri a formátumot.[12] A tömörített kép akár 10-100× kisebb fájlméret mellett is elfogadható/élvezhető. Ma már az Interneten ez a legelterjedtebb grafikus adatformátum, amelyet egyébként széles körben használnak a számítástechnika minden területén. Alapvetően bittérképes formátumról van szó. A GIF kifejezetten alkalmas kis méretű logók, animációk megjelenítésére, viszont mivel csak maximum 8 bit színt képes megjeleníteni, ezért nem igazán alkalmas digitális fényképek megjelenítésére.[13]

PNG (Portable Network Graphics) A tömörítés foka elmarad a JPEG-étől, de nincs veszteség, és különleges szolgáltatásai miatt van létjogosultsága. Az eddigi legfiatalabb formátum, mely azzal a céllal jött létre évekkel ezelőtt, hogy a GIF dominanciáját megtörje. Ennek legfőképp anyagi okai voltak. A JPG mellett ma az egyik legelterjedtebb formátum. Viszonylag jó tömörítési hatásfokkal dolgozik. Egy előzőleg veszteséges formátumba elmentett fotót hiába konvertálunk át ebbe, a minősége nem fog változni. Tökéletes lehet olyan screenshotok tárolására, melyek nem tartalmaznak képeket (pl. egy felhasználói szoftver felülete). Némelyik képkonvertálónál lehet állítani a tömörítés hatásfokán 1-9-ig (mint a ZIP-nél), mely természetesen nem befolyásolja a minőséget.[14] Alkalmas átlátszóságra is, de ezt még nem minden program ismeri. A PNG támogatja a 24-bites paletta-alapú képábrázolást, a szürkeárnyalatos, illetve az RGB-képeket is. Mivel a PNG-t eredetileg képek interneten keresztüli továbbítására tervezték, nem pedig professzionális alkalmazásra, ezért nem támogatja az egyéb színterek használatát, például a CMYK-t sem. Lehetőségei miatt elsősorban a hálózatokban használják grafikus adatok továbbítására, illetve tárolására.[15] GIF-el szembeni előnye, hogy true color módban lévő képeket is képes tárolni. A PNG formátum önmagában nem támogatja animációk létrehozását. Ezért a PNG fejlesztőcsapat létrehozta az MNG formátumot, amely hasonló fájlstruktúrával rendelkezik, mint a PNG, viszont jóval összetettebb. Egy másik alternatíva a Mozilla Alapítvány által kifejlesztett APNG (Animated PNG). Ennek a formátumnak fontos előnye a szabványos PNG formátummal való visszafelé kompatibilitás. Az APNG formátumot nem támogató szoftverek is képesek megjeleníteni az animáció első képkockáját.[16]

TIFF (Tag Image File Format) Ezt a formátumot eredetileg az Aldus cég definiálta DTP-terméke, a Pagemaker számára (azóta ipari szabvánnyá vált). A scannerrel leírt képek tárolására is ezt a formátumot használják főként, így az átlag ember ezen kívül nem is igazán találkozik ezzel a formátummal. Lehetővé teszi a képet leíró kiegészítők hozzáfűzését a képfájlhoz. Így leírható a kép mérete, felbontása, tömörítési módja, stb. Ennek a formátumnak viszont van a gyártók által specifikált különböző változata is, amik nem minden esetben kompatibilisek egymással. 24 bitig tetszés szerinti képméreteket és színmélységet támogat. Ennél a formátumnál a LZW Lempel-Ziv-Welch) tömörítési eljárást alkalmazzák.[17] Ezt a formátumot a képnéző programok szinte mindegyike képes megnyitni, sőt, valamelyik program esetében még a tömörítés algoritmusa is kiválasztható, ezen formátum esetében az LZW a legjobb, ahogy már említettem.[18] Kiterjesztése: .tif, ami megtévesztő lehet, ha a nevéből indulnunk ki. Előfordulnak olyan szoftvertermékek, amelyek a .tiff kiterjesztést használják, de ezek nem gyakoriak.[19] Lehetőséget ad vonalas, árnyalatos, RGB, CMYK képek tárolására. A TIFF 6.0 gyakorlatilag napjaink vezető nyomda-formátuma lett.[20]


Veszteséges tömörítési eljárás

JPG/JPEG (Joint Photographic Experts Group által kidolgozott „diszkrét cosinus transzformáción) Ezek a fájlok kevés helyet foglalnak el a merevlemezen, ami magas tömörítésüknek köszönhető. Viszont egyik nagy hátránya, hogy a képek megjelenítéséhez szükséges idő hosszabb. Az adatokat különböző felbontási fokozatokban 24 bites színmélységig képes tárolni. A maximális minőséggel elmentett JPEG-képek szabad szemmel szinte megkülönböztethetetlenek az eredetitől, mégis lényeges méretbeli különbség van a kettő között.[21] Napjainkban az egyik leginkább elterjedt formátum, még 10-100-szor kisebb fájlméret mellett is élvezhető a kép. Három féle kiterjesztése is van: .jpeg, .jpg és a .jpe. Ez utóbbi ritkán használatos.[22] Leginkább fotóknál használható, mert ott nem kell pixelnyi pontossággal visszaadni a képet. Erről a veszteséges tömörítésről jó tudni, hogy minden egyes mentésnél a kép veszít a minőségéből, ha esetleg a képet szerkeszteni kell, akkor az e munka alatti köztes mentéseket veszteségmentes képformában ajánlott elmenteni.[23] Viszont a JPEG nem igazán alkalmas vonalas rajzok, vagy egyéb szöveges ábrák, illetve kis ikonok átvitelére, ahol a szomszédos képpontok között éles kontraszt van. Létezik egy olyan JPEG-variáns is, ami veszteségmentes tömörítést képes létrehozni, de ez a gyakorlatban alig-alig támogatott. Ezen kívül van egy másik progresszív tömörítési technika is, amely nagy méretű képek tárolására alkalmas. Itt pontosan emiatt a nagy méret miatt lassan jelenik meg a kép, viszont már a letöltés elkezdésekor megjelenik ugyanez a kép rosszabb minőségű előnézetben. Ez a hasznos ötlet sem támogatott, csak szűkebb körben.[24] Ez a képformátum azért veszteséges, mert a tömörítő algoritmus bizonyos pixelek színét megváltoztatja, annak érdekében, hogy a tömörítés hatásfoka minél jobb legyen. Kitömörítés után az eredeti színek helyett a változtatottakat kapjuk vissza. A tömörített kép minősége a tömörítés hatásfokától függ. Jobb hatásfokhoz több pixelnek változik meg a színe. „Ez az eljárás arra épül, hogy az emberi szem nem képes megkülönböztetni minden egyes pixelt, és a kis változásokat sem veszi észre.” A JPG kép minősége 1 és 100 között állapítható meg. A 95-ös minőségnél a legtöbb ember már nem vesz észre minőségromlást. Ezt a formátumot minden képnéző ismeri.[25]

Nemcsak tömörített képformátumok léteznek, hanem tömörítetlenek is. Ebből viszont nincs sok. Ilyen például a BMP vagy a RAW.


Tömörítetlen formátumok

BMP (BitMaP) Az egyik legegyszerűbben használható, egykor a legnépszerűbb pixeles képformátum volt. Az eredeti kifejlesztője a Microsoft. Másik elnevezése: DIB (Device-independent Bitmap, azaz forrás-független bittérkép). A legnagyobb hátránya, hogy mivel tömörítetlen, ezért nagyon nagy méretű.[26] Viszont az, hogy nem kell a képet kibontani (mivel tömörítetlen bittérképes formátum) azt eredményezi, hogy parancsra gyorsan megjelenik.[27] További érdekessége, hogy BMP-képekből lehet a legegyszerűbben ikonokra használt ICO, illetve mobiltelefonokra használt BMP-fájlokat készíteni.[28] Kiterjesztése a .bmp. Különböző színmélységeket (24 bit-ig) és felbontásokat támogat. A rajzprogramok és a szövegszerkesztők szinte mindig felismerik, viszont az Internet-böngésző pogram nem mindig (az Internet Explorer igen). Egyetlen tömörítési algoritmust használ néha, ez a RLE, amely nagy állományokat eredményez.[29]

RAW (Raw Binary Data) A RAW (nyers képformátum) egyfajta "digitális negatív", mivel a fényképezőgép nem végez rajta semmiféle képfeldolgozási műveletet (mint például: képélesség, színtelítettség, kontraszt megváltoztatása, stb.).[30] Digitális fényképezőgépek számára kifejlesztett platformfüggetlen képformátum. Két nagy előnye van a JPEG képformátummal szemben: 1. tömörítése veszteségmentes 2. meghagyja számunkra a lehetőséget, hogy mi magunk végezzük el egy tetszőleges szoftverrel a módosításokat, mivel minden adatot feldolgozás nélkül tárol. A RAW képek csatornánként (pixelenként) 12 biten tárolják a színinformációkat.[31] Nem egy általános szabványról van szó, mert minden gyártő másképp specifikálta, ezért csak speciális célszoftverekkel lehet megnyitni ezeket a képeket.[32]

A digitális képformátumok létrehozása / képek digitalizálása

Négyféleképpen hozhatunk létre digitális képformátumokat. Egyik lehetőség, hogy digitális fényképezőgépet használunk, ami már eleve digitális formában hozza létre a képet és így lehet a megfelelő eszköz (többnyire adatkábel) segítségével a számítógépre helyezni. A másik megoldás, ami szintén azon az elven működik, hogy eleve digitális formában hozza létre a képet, az a lapolvasó használata. A lapolvasókról az analóg képből létrejön a kép digitális képe, ami lehetővé teszi használatát a multimédiaalkalmazásokban. A lapolvasóval történő kép beolvasás azonos az analóg képnek digitális formába történő konvertálásával, amit a lapolvasó a szoftverével együtt valósít meg. A művelet végén a háttértárban megjelenik a digitális képállomány. Harmadik lehetőség, hogy a számítógépre telepíthető szoftverek segítségével saját magunk hozunk létre digitális képeket. A negyedik lehetőség pedig az, hogy online alkalmazások segítségét igénybe véve szintén magunk alkotunk digitális képet.[33]


Számítógépre telepíthető képszerkesztő szoftverek

Nagyon sok létezik belőle. Néhány példa:

Adobe Photoshop Az Adobe Photoshop CS4 évek óta a vezető képszerkesztő program, amelynek segítségével gyakorlatilag bármit megtehetünk digitalizált képeinkkel.[34] Ennek a képszerkesztő és fényképfeldolgozó szoftvernek az Adobe Systems a fejlesztője. 1988 októberében jelent meg az első verziója (0.63-as). Ezt a rasztergrafika elve alapján működő képszerkesztőt etalonnak tartják a képfeldolgozással és grafikával foglalkozók. Majdnem mindenféle képfeldolgozással kapcsolatos problémát meg lehet vele oldani. Korábban a programban többféle újítás is megjelent. Ilyen például a rétegek kezelése (a kép jellemző részeit különböző rétegekre – fóliákra – helyezik, és rétegenként módosítják), vagy például a „plug-in”-ek (beépülő segédprogramok) használata „(ezek egy külön könyvtárban elhelyezkedő, esetleg más fejlesztőtől származó, speciális funkciójú fájlok, külön programok, amelyek betöltés után beépülnek a Photoshop program menürendszerébe)”. A szoftver ma a nyomdai előkészítés és képfeldolgozás legelterjedtebb programja. Sok mindenki használja tudása miatt: a professzionális fotósok, webdesignerek, filmes utómunkával foglalkozó szakemberek.[35]

GIMP (GNU Image Manipulation Program) Ez egy bittérképes képszerkesztő program, amelyben némi vektorgrafikus támogatás is van. Támogatja a rétegek kezelését, átlátszóságot. Támogatott fájlformátumok: JPEG, PNG, PDF, HTML, GIF, BMP és még nagyon sok féle formátum.[36] A projektet 1995-ben Spencer Kimball és Peter Mattis kezdte, jelenleg önkéntesek csoportja tartja karban és fejleszti. A Gimp a Photoshop ingyenes alternatívája. A kezdőknek nem túl egyszerű a használata.[37] „Használhatjuk, mint egyszerű rajzprogramot, de akár profi minőségű fotóretusálásra, web design készítésére is alkalmas, tudásunktól függően.” Nagyon jól bővíthető. Tervezése által plug-in bővítésekkel és szkriptekkel bármire képes. „Fejlett szkript-felülete lehetővé teszi, hogy a legegyszerűbb feladatoktól a legbonyolultabb képfeldolgozási eljárásokig minden könnyen elérhető legyen parancsfájlokból is.” [38]

Paint Shop Pro A legprofibb shareware grafikai szoftvercsomag, amely majdhogynem felveszi a versenyt az Adobe Photoshoppal. 20 millióan használnak világszerte. A 75 beépített effekt mellett, az Adobe plug in-okat is használja, képes internetes képmegosztásra.[39] Ez a szoftver bittérképes és vektorgrafikus szerkesztőprogram. Kifejlesztője a JASC Software cég, ezt később a Corel váltotta fel. A következő műfajokban kiválóan használható: portré, tájkép, légifotó, természetfotó, tárgyfotó, riportfotó, dokumentumfotó, stockfotó, szociófotó, divatfotó, erotikus fotó, aktfotó, glamour.[40]


Online képszerkesztő szoftverek

Nagyon sok létezik belőlük. Ezek segítségével könnyen és gyorsan módosíthatók a fotók, képek anélkül, hogy szoftvert kellene telepíteni.

Free Online Image Editor Külleme nem túl tetszetős, de frappáns szolgáltatásai vannak. Fájl konvertálásokat lehet vele végezni a következő formátumokba: png, gif, jpg, bmp. Színállítások is lehet rajta végezni, mint például szépia, szürke, skála, fekete-fehér, stb. Ezen kívül különféle effektek kipróbálására van lehetőség. Lehet készíteni animált képeket, valamint a kép gyors átméretezésére és képkivágásra is alkalmas. A honlapon minta képek is megjeleníthetők.[41]

Splashup Az online képkészítők között ez az egyik legjobb. Egészen gyors rendszer, flash alapú. Megjelenése a régi PhotoShop-éra hasonlít, sőt annál kicsit modernebb a grafikája. Külön ablakban nyílik meg, így egy telepített szoftver hatását kelti. Van sokféle effekt és szűrő, lehet használni rétegeket, és akár a teljes képernyőn is lehet dolgozni. Az online képszerkesztés kánaánjának tartják sokan, ráadásul még rétegeffektek is vannak benne (árnyék, ragyogás stb.). Számos webes képmegosztóról is lehet képet tölteni rá (Flickr, Picasa, Facebook vagy akár tetszőleges URL cím).[42]

Picnic Flashben készült, talán ez a legszebb megoldás az összes online képszerkesztő közül. Itt nem szükségeltetik regisztráció. Számítógépről lehet feltölteni rá képeket, vagy itt is lehet használni a Flickr, a Picasa, a Facebook, a Photobucket vagy a Webshots szolgáltatásokban tárolt anyagokat. Egyszerre csak egy képet lehet szerkeszteni, és rétegkezelés sincs, viszont a fotók gyors „helyrepofozásához” kiválóan alkalmas. Beállíthatók a színek, az élesség, eltűntethetők a piros szem effektusok, forgathatók, méretezhetők, vághatók a képek. Auto-fix lehetőség is van. Ez esetben a program maga állít be mindent, ami szerinte jól jön a fotónak. Lehetőség van külön effekteket is ereszteni a képre. A mentésnél nincs kötöttség, a képeinket JPG, PNG, GIF, BMP, TIFF vagy éppen PDF formátumban is eltárolhatók.[43]

Hivatkozások

  1. URL: http://konyv.webgobe.ro/szotar/9k.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  2. Képformátumok, mindenkinek. URL: http://logout.hu/cikk/kepformatumok_mindenkinek/teljes.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  3. [Multimédia PC-s környezetben / Csánky Lajos. – Budapest: Gábor Dénes Főiskola, 2001. – p. 169.]
  4. Multimédia PC-s környezetben / Csánky Lajos. – Budapest: Gábor Dénes Főiskola, 2001. – p. 173.
  5. Bevezetés a képformátumok témakörébe. URL: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/ae/0/25218/index.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  6. Multimédia PC-s környezetben / Csánky Lajos. – Budapest: Gábor Dénes Főiskola, 2001. – p. 172-173.
  7. Bevezetés a képformátumok témakörébe. URL: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/ae/0/25218/index.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  8. Multimédia PC-s környezetben / Csánky Lajos. – Budapest: Gábor Dénes Főiskola, 2001. – p. 183.
  9. Szótár. URL: http://konyv.webgobe.ro/szotar/9k.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  10. Bevezetés a képformátumok témakörébe. URL: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/ae/0/25218/index.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  11. Multimédia, videó, tömörítés, rendszerarchiválás, Internetes levelezés / Debreceni Lajos. – Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2005. p. 13.
  12. Képformátumok, mindenkinek. URL: http://logout.hu/cikk/kepformatumok_mindenkinek/teljes.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  13. Képformátumok. URL: http://www.tferi.hu/kepformatumok-alapfogalmak/kepformatumok-gif [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  14. Képformátumok, mindenkinek. URL: http://logout.hu/cikk/kepformatumok_mindenkinek/teljes.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  15. Képformátumok. URL: http://tferi.hu/kepformatumok-alapfogalmak/kepformatumok-png [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  16. PNG – Wikipedia. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Png [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  17. Multimédia, videó, tömörítés, rendszerarchiválás, Internetes levelezés / Debreceni Lajos. – Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2005. p. 13-14.
  18. Képformátumok, mindenkinek. URL: http://logout.hu/cikk/kepformatumok_mindenkinek/teljes.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  19. TIFF – Wikipedi.: URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/TIFF [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  20. Képformátumok. URL: http://gallai.net/index.php?option=content&task=view&id=24&Itemid=32 [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  21. Multimédia, videó, tömörítés, rendszerarchiválás, Internetes levelezés / Debreceni Lajos. – Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2005. p. 14.
  22. JPG – Wikipedia. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/JPG [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  23. Überblog. URL: http://blog.haszprus.hu/bejegyzes/3203/kepformatumok-webre-png-gif-jpg/ [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  24. Képformátumok. URL: http://www.tferi.hu/kepformatumok-alapfogalmak/kepformatumok-jpg [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  25. Képformátumok, mindenkinek. URL: http://logout.hu/cikk/kepformatumok_mindenkinek/teljes.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  26. Képformátumok. URL: http://tferi.hu/kepformatumok-alapfogalmak/kepformatumok-bmp-ico [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  27. Internet Értelmező Kisszótár. URL: http://ujmagyarevezred.nl/mikrosz.html#B [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  28. Fontosabb képformátumok. URL: http://www.tferi.hu/konyv5/fej23a.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  29. Multimédia, videó, tömörítés, rendszerarchiválás, Internetes levelezés / Debreceni Lajos. – Dunaújváros: Dunaújvárosi Főiskola Kiadói Hivatala, 2005. p. 13.
  30. Fontosabb képformátumok. URL: http://www.tferi.hu/konyv5/fej23a.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  31. Képtömörítés és a gyakori formátumok: URL: http://digiretus.hu/dosszie/cikkiro.php?SORSZAM=68 [Letöltés dátuma: 2010. január 19.]
  32. Képformátumok, mindenkinek. URL: http://logout.hu/cikk/kepformatumok_mindenkinek/teljes.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  33. Multimédia PC-s környezetben / Csánky Lajos. – Budapest: Gábor Dénes Főiskola, 2001. – p. 179.
  34. Ingyenes letöltés. URL: http://ingyenesletoltes.com/category/ingyenes-szoftverek/k%C3%A9pszerkeszt%C5%91k http://hu.wikipedia.org/wiki/Adobe_Photoshop [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  35. Adobe Photoshop – Wikipedia. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Adobe_Photoshop [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  36. GIMP – Wikipedia.URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/GIMP [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  37. Képszerkesztők letöltése ingyen. URL: http://bcs.1host.hu/ingyenletoltes/kepszerkesztok.phtml [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  38. A GIMPről általában tudni érdemes… URL: http://ipszilon.niif.hu/gimp/section1.html [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  39. Ingyenes letöltés. URL: http://ingyenesletoltes.com/content/paint-shop-pro [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  40. Paint Shop Pro. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Corel_Paint_Shop_Pro [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  41. Kalauzoló. URL: http://www.kalauzolo.hu/foto-es-grafika/ingyenes-kepszerkeszt-es-grafikai-programok/11-kepszerkesztok [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  42. A legjobb ingyenes online képszerkesztők. URL: http://techline.hu/kiprobaltuk/20071120_online_kepszerkesztok.aspx [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
  43. A legjobb ingyenes online képszerkesztők. URL: http://techline.hu/kiprobaltuk/20071120_online_kepszerkesztok.aspx [Letöltés dátuma: 2011. április 30.]
Nézetek