Felhasználó:
Jelszó:
 

Dánia

A Könywiki wikiből

Dánia (dánul Danmark) Észak-Európában elhelyezkedő független állam. A Dán Királyság oszlopos tagja, vezető országa. Németországtól északra, Norvégiától délre, Svédországtól délnyugatra fekszik. Annak ellenére, hogy nem a Skandináv-félszigeten helyezkedik el, kulturális és történelmi öröksége miatt mégis a skandináv országok közé sorolják. Az ország két tengerrel a Balti-tengerrel és az Északi-tengerrel határos. A Jylland- (Jütland-) félszigetet mellett több mint 400 kisebb-nagyobb szigetet ölel fel. Ezek közül csupán 76 lakott. Legnagyobb szigetei között tartják számon Fyn és Sjælland. A történelem folyamán a Balti-tenger bejáratát általában a dánok ellenőrizték, a dán szorosok innen kapták nevüket. Dánia a világ egyik legrégebbi monarchiája, 1849 óta alkotmányos monarchia. Több nemzetközi szervezet tagja; a NATO-hoz 1949-ben, az Európai Unióhoz pedig 1973-ban csatlakozott. Dánia a skandináv jóléti modell egyik mintaállamaként fejlett piacgazdasággal és kiterjedt jóléti rendszerrel rendelkezik. A jövedelmi egyenlőséget nézve első a világon. 2006-2008 között egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettsége alapján több felmérés szerint „a világ legboldogabb helyének” számított. A világ második legbékésebb állama között tartották számon a 2008-as és 2009-es Béke Világindex[1] szerint. 2008-ban a Transparency International listája[2] alapján a világ legkevésbé korrupt állama volt. 2009-ben ugyanezen a listán[3] még mindig sikerült megtartania második helyét.



Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Dánia alacsonyan fekvő ország, legmagasabb pontja a csupán 172,54 m-re emelkedő Yding Skovhoj Kelet-Jyllandban. Az átlagos tengerszint feletti magasság 31 m. Legmélyebb pontja (Lammefjord) 7 méterrel fekszik a tenger szintje alatt. Az ország területének nagy részét Jylland (Jütland) hosszú keskeny félszigete (29 650 km²) alkotja, de Dániához 443 sziget is tartozik, közülük 76 lakott. A legnagyobbak Fyn, Bornholm és Sjaelland. A nagyobb szigeteket hidak kötik össze, például a Svédországot Sjaellanddal összekötő Öresund híd.

Vízrajz

Az ország partvonalának hossza több mint 7314 km, melyre jellemző az erős tagoltság. Nincs olyan pont az országban, amelynek a tengertől való távolsága meghaladná az 52 km-t. Az erózió folyamatosan alakítja a partvonalat, ugyanakkor mesterségesen területeket hódítanak el a tengertől. Jylland délnyugati partvidékén az 1–2 m magas árapály miatt 10 km széles az árapálysíkság. Legfőbb folyó: Gudena.

Éghajlat

Éghajlata a mérsékelt éghajlati övbe tartozik. Az Atlanti óceán hatására a telek enyhék (0,5 °C körüli átlaghőmérséklet), a nyarak pedig hűvösek (17 °C). Erős széljárás jellemző, különösen a téli időszakban. Az esős napok száma évi átlagban 170; az őszi hónapok a legesősebbek. A csapadék éves mennyisége 800 mm. Az ország északi fekvése miatt a nappalok hossza az év folyamán jelentősen változik. Télen a legrövidebb napokon a nap fél kilenc után kel és háromnegyed négy előtt nyugszik, míg nyáron fél öttől este tízig.

Élővilág, természetvédelem

Dánia természetes növénytakarója: vegyes (lombhullató és tűlevelű fajokat egyaránt tartalmazó) erdők. Többféle környezeti veszéllyel kell szembenézni Dániának:

  • a levegő szennyeződése, különösen a járműforgalom és a hőerőművek károsanyag-kibocsátása miatt
  • az Északi-tenger elszennyeződése nitrogénnel és foszforral
  • az ivóvíz és a talajvíz elszennyeződése az állattenyésztés és a növényvédőszerek miatt.

A dán kormány csatlakozott több nemzetközi egyezményhez, hogy gátolja a környezet leromlását és a globális felmelegedést.


Történelem

A mai Dánia területe a régészeti emlékek tanúsága szerint kb. Kr. e. 12 500 óta folyamatosan lakott; a földművelés Kr. e. 3900 körül kezdődött. A rómaiak kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn az itteni népességgel. A dánok elődei 1-400 között érkeztek a területre. Ekkorra a korábban itt lakó jütök áttelepedtek Britanniába, ahol az angolokkal és a szászokkal együtt angolszászokká olvadtak össze. 700 körül a királyi hatalom megerősödött, és ebben az időszakban alapították a legrégebbi dán várost, Ribét is. A 8-tól a 10. századig a dánokat (a svédekkel és norvégokkal együtt) viking néven ismerték. A vikingek Európa-szerte kereskedtek, fosztogattak és gyarmatosítottak. Viking felfedezők bukkantak rá Izlandra útban Feröerre, sőt Grönlandra és Amerika partjaira is elvetődtek. Ideiglenesen uralmuk alá vonták Anglia, Írország és Franciaország egyes részeit is (róluk kapta például a nevét Normandia). A dánokat I. (Kékfogú) Harald, Dánia második elismert királya egyesítette és térítette keresztény hitre. A késő középkorban a dán királyok uralták Skånelandot (Skåne, Blekinge és Halland tartományok), Dán Észtországot, valamint az észak-németországi Schleswig és Holstein hercegségeket. 1397-ben Dánia a kalmari unióban egy korona alatt egyesült Svédországgal és Norvégiával, ami 1523-ban Svédország kilépésével felbomlott. A reformáció 1536-ban érte el Dániát: az ország evangélikus lett. Ugyanebben az évben unióra lépett Norvégiával. Az ezt követő két és fél évszázad folyamatos háborúskodást hozott Svédországgal. Az 1658-as Roskildei béke nyomán Skåneland Svédországhoz került. A Norvégiával való uniót az 1814-es Kieli béke bontotta fel, amikor Norvégia unióba lépett Svédországgal (1905-ig). Dán uralom alatt maradt Grönland, Izland és Feröer. Távolabbi gyarmatai voltak Dán India 1620-1869, Dán Aranypart (Ghána) 1658-1850 és Dán Nyugat-India (Amerikai Virgin-szigetek) 1671-1917 között.

A dán liberális és nemzeti mozgalmak az 1830-as években kaptak erőre, és az 1848-as európai forradalmak hatására Dánia 1849. június 5-én alkotmányos monarchia lett. A porosz–osztrák–dán háborút követően Dániának 1864-ben le kellett mondania Schleswig-Holsteinről Poroszország javára. Ez a vereség mély nyomokat hagyott a dán nemzeti öntudatban, és ennek a vereségnek köszönhető a háborút követő dán semlegességi politika, amely lehetővé tette Dánia semlegességét az I. világháború alatt. A háborút követően Versaillesban felajánlották Dániának Schleswig-Holsteint a győztes hatalmak, de Dánia – félve a német irredentizmustól – ragaszkodott ahhoz, hogy népszavazás döntsön a terület hovatartozásáról. Észak-Schleswigben 1920. február 14-én tartottak népszavazást. A lakosság 75%-a Dánia mellett döntött, s ennek megfelelően Észak-Schleswiget (Sønderjylland) még abban az évben visszacsatolták. Semlegessége ellenére Németország 1940. április 9-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a II. világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel; 1900 dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo. A háború alatt Izland kikiáltotta függetlenségét, Feröer pedig széles körű autonómiát kapott 1948-ban. Dánia alapító tagja volt a NATO-nak és az ENSZ-nek, és 1973-ban csatlakozott az Európai Gazdasági Közösséghez (a későbbi Európai Unióhoz). 1979-ben Grönland is autonómiát kapott.


Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

A Dán Királyság államformája 1849 óta alkotmányos monarchia. A hatályos alkotmány 1953. június 5-én lépett érvénybe; ekkortól egykamarás a parlament és ez tette lehetővé azt is, hogy az államfő nő legyen. A jelenlegi államfő II. Margit királynő.

Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás

A végrehajtó hatalom elvileg az államfő kezében van, de azt ténylegesen a kormány: a miniszterelnök (Lars Løkke Rasmussen) és a többi miniszter gyakorolja. A miniszterek a törvényhozó hatalom letéteményesének, a parlamentnek felelősek. A parlament neve Folketing. 179 tagját az arányos többségi elven választják; 2-2 képviselőt Grönland és Feröer delegál. Parlamenti választásokat legalább négy évente tartanak, de a miniszterelnök hamarabb is kiírhat választásokat. Az általános választójog a 18 év feletti állampolgárokra vonatkozik. Bizalmatlansági szavazással a parlament visszahívhatja a kormányt. 2009 áprilisa óta Lars Løkke Rasmussen, a jobboldali liberális Venstre párt tagja a miniszterelnök. A II. világháború óta a legtöbb kormányt egyébként a szociáldemokraták alkották, jóllehet befolyásuk sosem volt olyan erős, mint Svédországban. A legfelsőbb bíróság tagjait az uralkodó nevezi ki élethosszig tartó pozíciójukba.

Közigazgatási felosztás

2007. január 1-jén lépett életbe Dániában a közigazgatási reform. Ennek keretében a 13 megyét 5 régió váltotta fel, és a községek száma 270-ről 98-ra csökkent(ezek vették át a korábbi megyék feladatainak nagy részét).

Dánia régiói és székhelyeik:

  • Hovedstaden – Hillerød
  • Midtjylland – Viborg
  • Nordjylland – Aalborg
  • Sjælland – Sorø
  • Syddanmark – Vejle

Dániához tartozik, de széles körű autonómiával bír két önkormányzattal rendelkező terület (selvstyrende områder):

  • Feröer (dánul Færøerne, feröeriül Føroyar) – fővárosa Tórshavn
  • Grönland (dánul Grønland, grönlandi nyelven Kalaallit Nunaat – fővárosa Nuuk (dánul Godthåb)

Feröer és Grönland 2-2 képviselőt küld a 179 tagú Folketingbe.

Védelmi rendszer

Dániában a férfiakra általános hadkötelezettség vonatkozik 18 éves kortól. A kezdeti kiképzés 4-12 hónap között változik a specializációtól függően. A tartalékosokat a kiképzés után a mobilizációs egységekhez helyezik. A nők önkéntes szolgálatot láthatnak el. Az ország 1949 óta a NATO tagja. A honvédelmi kiadások a GDP 1,3%-át teszik ki.[4]


Nemzetközi Szervezeti Tagság

Dánia az alábbi főbb nemzetközi szervezeteknek tagja:

1945.10.24. - az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállama

1949.04.04. - az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) tagja

1949.08.03. - az Európa Tanács (ET) tagja

1961.09.30. - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagja

1973.01.01. - az Európai Közösség,

1993.11.01-től Európai Unió (EU) tagja

1975.08.01. - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ),

1995.01.01. az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja

1992. - a Nyugat-európai Unió (WEU) megfigyelője

2008.04.24. - ratifikálta az EU működési kereteit megreformáló lisszaboni szerződést[5]


Népesség

Általános adatok

Dánia lakossága 5 511 451 fő (2009. január 1.) +/-. A legfontosabb demográfiai mutatók:

  • Teljes termékenységi arányszám: 1,74 (2009)
  • Népességnövekedési ráta: 0,28% (2009)
  • Születési ráta: 10,54 születés/1000 fő (2009)
  • Halálozási ráta: 10,25 halálozás/1000 fő (2008)
  • Csecsemőhalandósági ráta: 4,34 halálozás/1000 élve születés (2009)
  • Születéskor várható életkor: 78,3 év (2009) (Férfiak: 75,96 év; Nők: 80,78 év)

Dánia népességének túlnyomó többsége skandináv származású. A bevándorlók és leszármazottaik aránya a népesség 8,5%-a. A népesség területi eloszlása egyenlőtlen. A Nagy-Baelttől keletre eső országrész népsűrűsége 254 fő/km², míg a nyugati részé 91 fő/km².

Legnagyobb települések

Dánia népességének 87%-a városokban él. A legnagyobb városok Sjaellandon Koppenhága (1167569 fő), Jyllandon Aarhus (239865 fő), Aalborg (101497 fő) és Esbjerg (71025 fő), Fyn szigetén pedig Odense (158678 fő).

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népcsoportok: dán 97%, német 2%, egyéb skandináv népek, török 1%. A dán nyelvet mindenütt beszélik az országban. A német határ mentén a németet is ismerik (itt egy kis létszámú német kisebbség is él), és sok dán folyékonyan beszéli az angolt is. Dánia lakosságának 95%-a az evangélikus Dán Népegyház (Den Danske Folkekirke) tagja. A fennmaradó rész többsége (3%) más keresztény felekezetekhez – így más protestáns egyházakhoz, illetve a Katolikus Egyházhoz – tartozik, míg a muszlimok aránya 2% körül van. Dániában vallásszabadság van, és számos kisegyház és más közösség létezik a népegyházon kívül.


Gazdaság

Dánia modern piacgazdaság, a Világgazdasági Fórum 2009-2010-es listája szerint a világ 5. legversenyképesebb országa. Korszerű mezőgazdasággal (jelentős a tejelő és vágómarhatartás valamint a gabonatermesztés), versenyképes kis- és nagyvállalati körrel, kiterjedt állami jóléti rendszerrel, magas életszínvonallal és stabil nemzeti fizetőeszközzel büszkélkedhet; gazdasága nagyban függ a külkereskedelemtől. Az ország nettó energia- és élelmiszerexportőr, fizetési mérlege pozitív és nettó külső adóssága nulla. Jelentős a 105 000 km²-es tengeri terület is. Dánia nemzeti fizetőeszköze a dán korona (DKK, krone, tsz. kroner). A dán gazdaságban jelentős a szakszervezetek szerepe: a foglalkoztatottak 75%-a tagja szakszervezetnek. A legtöbb szakszervezet ernyőszervezetekbe tömörül; a legnagyobb az LO, a Dán Szakszervezeti Konföderáció, bár egyre több munkavállaló marad kívül a szakszervezeteken vagy választ független szakszervezetet. A szakszervezetek és a munkáltatók között együttműködés van: a szakszervezetek napi szinten részt vesznek a munkahelyek menedzselésében, és képviselőik ott ülnek a legtöbb cég igazgatótanácsában. A munkarend és munkabérek kérdései a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásain dőlnek el, minimális kormányzati beavatkozással. A munkanélküliségi ráta 2006 novemberében 3,6% volt (98 211 fő), a munkaképes korúak száma 2 759 392 fő (2005). A dán kormány sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat, de a 2000. szeptemberi népszavazáson a dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését. Dánia a skandináv jóléti modell alapján szervezi a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. A jóléti modell mögött álló elv szerint a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni, tekintet nélkül foglalkoztatási és családi helyzetére. A rendszer univerzális, mindenkit lefed. Minden juttatást az egyén kap, így például a házas asszonyok jogai függetlenek a férjüktől. Az állam a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti juttatások finanszírozásában, ezért a jóléti rendszerrel széles alapokon (például 25%-os ÁFA) nyugvó és magas jövedelmi adókkal működő adórendszer párosul.

Kereskedelem

Exporttermékek: gépek és járművek, élelmiszer, élőállat, vegyipari termékek, nyersanyagok

  • Importtermékek: műszaki berendezések és alkatrészek, vegyipari termékek, energia, nyersanyag, vasérc, acél
  • Főbb kereskedelmi partnerek: Európai Unió, USA, Norvégia

Ipar

Dániának nincs se szene, se vasérce vagy vízi energiája, vannak viszont az Északi-tengeren kőolaj és földgáztelepei. Kevés az ásványi kincse: kréta és gránit. A bornholmi kaolin a porcelánipar alapja. A Királyi Koppenhágai Porcelángyárat 1775-ben alapították. A gép-, elektronikai és textilipar importált nyersanyagokat dolgoz fel. Fontos az élelmiszeripar (tejfeldolgozás, húsáruk) és a gyógyszeripar.

Mezőgazdaság

Bár nem mindenhol termékeny eleve a talaj, az ország teljes területének 62%-át használják növénytermesztésre, további 5%-ot legelőként hasznosítanak. Sok takarmánynövényt termesztenek. Fő termények: árpa, búza, burgonya, borsó, takarmánynövény és rozs. Sikeres és hatékony ágazat a tejtermelés és -feldolgozás.

Infrastruktúra

Közlekedés


Vasút

Az utóbbi évtizedekben hatalmas befektetéssel közúti és vasúti összeköttetést teremtettek Fyn és Sjælland (Nagy-Bælt híd), valamint Sjælland és a svédországi Malmö között (Øresund híd). A legnagyobb vasúti szolgáltatók a személyszállításban a Danske Statsbaner (Dán Államvasutak), a teherszállításban a Railion. A 2644 km hosszú pályahálózatot (melyből 636 km villamosított) a Banedanmark kezeli. Koppenhága egy kisebb metróhálózattal és egy kiterjedt S-tog (elővárosi vasút) hálózattal rendelkezik.

Vízi utak

A nagyobb szigeteket hidak kötik össze egymással, sőt Svédország felől is megközelíthető Dánia az Øresund hídon keresztül (Koppenhága és Malmö között). A kisebb szigetek között rendszeres a kompközlekedés, a hajók többnyire személygépkocsikat is szállítanak. (Nagy-Britannia, Németország, Svédország és Norvégia felől érkeznek menetrendszerinti hajójáratok.)A feröeri kompjáratot a Smyril Line üzemelteti, a többi kompot nagyrészt a DFDS (az Egyesült Királyság és Norvégia felé) és a Scandlines (Svédország és Németország irányába). A belvízi hajózóutak hossza 400 km. Fontosabb kikötők:

  • Koppenhága
  • Aalborg
  • Aarhus
  • Frederikshavn
  • Esbjerg

Busz

Dániában a buszhálózat igen fejlett: az ország minden szegletébe könnyen eljuthatunk távolsági autóbusszal (sokszor egyszerűbben, mint vonattal). A buszjegyek olcsóbbak is, mint a vonatjegyek.

Autó

A közúthálózat hossza 72 363 km, ami magában foglal 1032 km gyorsforgalmi utat is. Dánia a világ egyik legjobb minőségű és szervezésű úthálózatával rendelkezik. A dánok szigorúan büntetik a kihágásokat. A sebességkorlátot (lakott területen 50 km/h, lakott területen kívül 80 km/h, autópályán 130 km/h) elég egy kilométerrel átlépni, máris 500 dán korona pénzbüntetésre számíthatunk. Továbbá Dániában a stoppolás sem megengedett a közutakon. (A taxik meglehetősen borsos áron szállítják az utasokat. Az árak a napszaktól függően változnak, a csomagokért külön fizetni kell.)[6]


Távközlés

Dánia kiváló telekommunikációs hálózattal rendelkezik. A belföldi hálózat gerincét földkábelek, tenger alatti kábelek és mikrohullámú rádiókapcsolatok alkotják. A használatban lévő távbeszélő-fővonalak száma 2,824 millió (2007). A nemzetközi kapcsolatot számos tenger alatti optikai kábel biztosítja Kanada, Feröer, Németország, Izland, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Oroszország, Svédország és az Egyesült Királyság felé. Négy mobilkommunikációs hálózat van az országban; a használatban lévő előfizetések száma 6,243 millió (2007). Az internet-használók száma 3,5 millió (2007).


Kultúra

Oktatás

Dánia fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető. Átlagosan egy évfolyam 80,3%-a végzi el a középiskolát és 44,5%-a fejezi be a felsőfokú képzést. Az általános iskola elnevezése „den Danske Folkeskole” (dán népiskola); itt 0-10. osztályok indulnak, melyek közül az 1-9. kötelező. Az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, de vannak magániskolák is, például a Waldorf-iskolák. A legsajátosabb iskolatípus az „Efterskole” (utóiskola), amely egy szabadon választható oktatási forma. Ez nagyjából egy bentlakásos iskolának felel meg, azzal a különbséggel, hogy általában egy-egy területre (például sport vagy nyelvek) koncentrál, és a tanulók számára nagyobb szabadságot biztosít. Általában egy évre (többnyire 9. vagy 10. évfolyamban) iratkoznak be ide. Az oktatáshoz való egyik legfontosabb dán hozzájárulás a „folkehøjskole” (népfőiskola) intézménye, amelyet N. F. S. Grundtvig vezetett be a 19. században. Az első dán népfőiskola 1844-ben jött létre Rødding-ben. Előzetesen mezőgazdasági tanulmányokat lehetett ezekben az iskolákban folytatni, ma már azonban sokkal színesebb az iskolák tanulmányi kínálata. Fő célja az emberek az örömteli tanulása – nincs osztályzat, felelet, de bizonyítvány sem! Ez az oktatási forma a közösségi tanulásra, a felfedezésre és a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. Amit a dán népfőiskola nyújt: a dánokkal és a dán kultúrával való találkozás élményét, a dán nyelvvel való ismerkedés szépségét, különböző nemzetiségű és dán barátok szerzését. A gimnázium után sokan hallgatnak néhány hónapig népfőiskolát, de a népfőiskola az élethosszig tartó tanulásnak is fontos bázisa.

Művészetek

Dániában három világörökségi helyszín található: Jelling viking emlékei: a rúnakövek és a templom; a roskildei székesegyház; valamint a Kronborg-kastély Helsingørnél. (Dániához tartozik a grönlandi Ilulissat jégfjord is.)

Irodalom

A dán irodalom világszerte ismert képviselője Hans Christian Andersen, aki elsősorban meséiről ismert (például A király új ruhája, A kis gyufaáruslány vagy A rút kiskacsa). Közismert még a norvég születésű Ludvig Holberg, valamint Karen Blixen,Jeppe Aakjaer. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1917-ben megosztva Karl Adolph Gjellerup és Henrik Pontoppidan, 1944-ben pedig Johannes Vilhelm Jensen. A híres egzisztencialista filozófus, Søren Kierkegaard íróként is nagy népszerűségnek örvend. A legismertebb dán minden bizonnyal egy mitológiai alak, William Shakespeare címszereplője: Hamlet, a dán királyfi.

Zene

Dánia zenei életére nagy befolyással volt a német zene, amelyet olyan híres zeneszerzők életműve is bizonyít, mint Heinrich Schütz, aki hosszú ideig királyi főkarmester volt Koppenhágában, vagy Dietrich Buxtehude, aki több évig orgonista volt Helsingørben. A 19. században kezdtek el kialakulni a dán zene jellegzetességei, elsősorban Johann Peter Emilius Hartmann és Niels Wilhelm Gade keze alatt. A századfordulón működött Carl Nielsen, akinek operáit és szimfóniáit világszerte játsszák. A könnyűzenei színpadok népszerű vendége a Nephew, vagy a Metallica együttes dobosa, Lars Ulrich.

Film

Dánia a némafilm korszakában a világ negyedik film nagyhatalma volt az Egyesült Államok, Németország és Franciaország után. A hangosfilm megjelenésével elvesztette ezt a pozícióját, de az 1990-es évektől kezdve a Lars von Trier nevével fémjelezett Dogma 95 mozgalom hatására újra a mozibajárók figyelmének középpontjába került.

Gasztronómia

Dánia nemzeti étele a smørrebrød (gazdagon megrakott rozskenyér-szendvics), a dán húsgombóc (Frikadeller), dán sertéssült (Skipperlabskovs) és a dán hurka (Pølse). Ezenkívül igen sokféle különböző halételt fogyasztanak. A dán étel főleg halra, húsra és krumplira épül. Hagyományos desszertjeik a különféle gyümölcsszószok (frugtgrød).A gazdag péksütemény, melyet a legtöbb országban "Danish" néven ismernek, itt wienerbrødként fut, és minden második sarkon kínálják a pékségek nyálcsordító választékukat. Igen híresek a dán sörök, különösen a Carlsberg, a Tuborg és a Faxe. A legnépszerűbb röviditalnak az Aalborgban gyártott aquavit számít. A legtöbb étteremben, kávézóban és a sarki fűszeresnél is kapható sör, bor és pálinka.[7]


Ünnepek

  • Január 1 - Újév
  • Április 16 - II. Margit királynő születésnapja
  • Június 5 - Az alkotmány napja
  • December 25 - Karácsony


Turizmus

Dánia Skandinávia második leglátogatottabb országa Svédország után: 2006-ben 4,7 millió látogató kereste fel. A legkedveltebb turisztikai látnivalók Sjælland és Fyn szigetén találhatók, ezenkívül számos kisebb sziget nyújt még a természetjáróknak kiváló kirándulási lehetőséget.

Látnivalók

  • Århus: Den Gamle By (Óváros), Dóm
  • Aalborg: Ålborghus, Heiliggeistkloster (1437)
  • Billund: Legoland
  • Helsingør: a Marienlyst-kastély és a Kronborg-kastély (Hamlet vára, a világörökség része)
  • Hirtshals: Európa legnagyobb tengeri akváriuma
  • Jelling: Jelling viking emlékei (a világörökség része)
  • Koppenhága: Tivoli, Amalienborg (királyi palota), kikötő
  • Lyø szigetének hagyományőrző falvai
  • Odense: Andersen szülőháza, Den Fynske Landsby skanzen
  • Ribe: 12. századi óváros (Dóm, városháza, domonkos kolostor)
  • Roskilde: Roskildei székesegyház (a világörökség része), Roskilde-fesztivál
  • Sønderborg: bányamúzeum, a város melletti Dybbøl falu az 1864-es csatavesztés nemzeti emlékhelye, malma Dánia nemzeti jelképe.
  • Skagerrak tengerparti homokdűnéi
  • Skagen: a Skagenmaler impresszionista művésztelep múzeuma
  • Ærøskøbing: óváros és gótikus templom (Europa Nostra-díj, 2002)

Érdekességek

  • A dán Legót először fából gyártották, a műanyagra csak 1947-ben tértek át.
  • A dán törvényhozásban két képviselővel vannak jelen a grönlandiak.
  • Minden év júniusában Roskildében rendezik Európa egyik legnagyobb zenei fesztiválját.
  • Az ország 1849 óta alkotmányos monarchia.
  • A foglalkoztatottság aránya meghaladja a 75 százalékot.
  • A dán zászló, a Dannebrog, a világ legrégebbi nemzeti lobogója.
  • Koppenhága kikötőjében található a kis hableány szobra.

Sport

A legnépszerűbb sportok Dániában a labdarúgás és a kézilabda. A női kézilabda-csapat 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben is olimpiát nyert. A hosszú partszakasz kiváló lehetőséget nyújt a vitorlázáshoz és más vízisportokhoz. A Sjælland körüli regatta egy Helsingørből induló, 2-3 napig tartó vitorlásverseny. A sík terület miatt a kerékpározás is rendkívül népszerű. Koppenhága fejlett kerékpárúthálózattal rendelkezik, és a mindennapi közlekedésben is nagy a kerékpárhasználat aránya, amit a „kerékpárosok városa” márkanévvel is erősítenek. A dán sportolók tollaslabdában is a világ élvonalához tartoznak; a sportágat becslések szerint négy-ötszázezren űzik az országban.

Olimpia

Dánia eddig 41-szer nyert az olimpiai játékok alatt. A legeredményesebb sportág a vitorlázás.

Labdarúgás

A Dán labdarúgó-válogatott igen eredményes csapat. Fontosabb eredményeik:

  • Európa-bajnokság: Aranyérem: 1992
  • Olimpia: Aranyérem: 1906; Ezüstérem: 1908, 1912[8]


Jegyzetek

1. Béke világindex (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 16.)

2. Transparency International lista (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 16.)

3. Transparency International lista (angol nyelven). (Hozzáférés: 2010. május 16.)

4. Dánia – Wikipédia. (Hozzáférés: 2010. május 16.)

5. Európai Unió. (Hozzáférés: 2010. május 16.)

6. Dánia – Dán turizmus – Utazás Dániába. (Hozzáférés: 2010. május 16.)

7. Dánia – Eupedia. (Hozzáférés: 2010. május 16.)

8. Dánia – Wikipédia. (Hozzáférés: 2010. május 16.)


Ajánlott irodalom

Szűcs R. Gábor. Dánia, Budapest Útmutató (2000) ISBN 963 9001 52 X

Külső hivatkozás

A lap eredeti címe: „http://konyvtar.hu/wiki/D%C3%A1nia
Nézetek