Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv elveszett!

elvesztette Vörösmarty Mihály Könyvtár Székesfehérvár 2017. március 24. 10:49

Elvesztenéd te is?

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, és indíts útjára egy újabb példányt!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Kodolányi János: Boldog Margit

Könyvismertető

Kodolányi a harmincas években fordult a magyar középkor világához, az 1930-tól 1938-ig terjedő periódusban írta három Árpád-kori regényét. A Boldog Margit (1931), A vas fiai (1930) és a Julianus barát (1938) közé ékelődve mintegy megszakítja a két regény extenzív korábrázoló "folyamatát", s egy különös egyéni sorsot elevenít meg, az eszményhű aszkézis, a világtól való elkülönülés lélektani drámáját. ; IV. Béla leányának kálváriájához Ráskai Lea Margit legendája szolgáltatta az anyagot, kezdetleges jellemrajzzal, a hősnő tetteinek leírásával, a misztikus begina-mozgalom megörökítésével. Kodolányi regényének cselekménye voltaképpen alig mozdul valamit előre; nem az eseménysor a meghatározó regényépítő elem, hanem a hősnőben lejátszódó belső, lelki folyamat. A kolostori életrend naiv vagy látszat aszkézise Margitot az eszmény mind tökéletesebb vállalására készteti: hamar átlátja, hogy egyedül Istennek tartozik felelősséggel. A kolostor farizeusaitól úgy különül el, hogy lassanként szinte tökéletesen "átéli magát" a transzcendensbe. A lélektani folyamat egyfelől ebben teljesedik ki, Margit minden egyéb aszkézisformát megszégyenítve magasodik méltó krisztusi jegyessé. Az író azonban tovább tágítja a mű közvetlen jelentésrétegeit. Margit vezeklése ugyanis - a király leányaként - a tatárjárás pusztító történelmi valóságához is kapcsolódik. Nemcsak a Krisztushoz méltóvá válás formálja ezt a kivételes magatartást, de a történelmi tragédia erkölcsi értelmezése is. Margit úgy érzi, a katasztrófában a bűnöket torolja meg a sors - tehát IV. Béla lányának önként kell bűnhődnie népéért, mintegy neki kell megváltania a pusztulás szélére sodort országot. Nagy egyéniség és kisszerű környezete elégikusan elcsituló konfliktusa alkat és sors, egyén és történelem nagy példázatát foglalja egységbe. A kitűnő regény - minden olvasónak ajánlható.
Írta: Könyvtári Intézet

Közös polcon

Kodolányi János további művei