Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Theodore Dreiser: A bankár

Könyvismertető

A kiadvány újabb példája a kizárólag üzleti hasznot szem előtt tartó kiadói gyakorlatnak, amely megspórolva minden "feleslegesnek" ítélt pénzkiadást, a szerzőhöz és a műhöz méltatlan terméket produkál, amit azután igyekszik minél szélesebb vásárlóközönségnek "elsózni". Jelen esetben a kiadó - rábukkanva a neves író 1949-ben magyarul megjelentetett művére - azt állítja a fülszövegben, hogy a mű először jelenik meg magyarul, ennélfogva a fordítót (Szinnai Tivadar) sem tünteti fel, noha a fordítást szóról szóra felhasználja (felhasználná, ha a szedéskor nem maradt volna ki a szövegből jó kétoldalnyi rész, igaz, ezt pótlandó, másik kétoldalnyit kétszer is olvashatunk benne). Másik fogás az új cím (A bankár) adása, noha a régi sokkal találóbb volt és jobban fedi az eredeti mű tartalmát (Omló bástya), valamint a regény cselekményével, mondanivalójával ellentétes a fülszöveg. A legalábbis hanyag korrigálás következtében a kiadvány hemzseg a nyomdahibáktól, s ehhez már csak ráadást jelentenek a nyomtatásból kimaradt lapok, amely - remélhetőleg csak néhány példány sajátja. ; Dreiser ebben a regényében, amelyen kisebb-nagyobb megszakításokkal harminc éven át dolgozott, egy zárt vallási közösség, a kvékerek életén keresztül ábrázolja a kialakuló monopolkapitalizmus hatását a társadalom és az egyén életére. A történet kezdetén már a szigorú erkölcsi törvények szerint élő, mélyen vallásos kvékerek, a Barátok hitén is megjelennek az első repedések. Solon Barnes, a főhős nem tartozik ezek közé, hithű családjával együtt mélyen hisz vallásuk erkölcsi elveiben és a Belső Világosságban, s nézeteiben később szerelme és felesége, Benecia is osztozik. Ebben a szellemben nevelik öt gyermeküket, ám az őket körülvevő világtól egyre kevésbé tudnak elzárkózni. Bár Barnes vagyonát - egyre feljebb jutva apósa bankjában - becsületes úton szerezte és gyarapította, s megpróbálta a rászoruló Barátok javára is fordítani, gyermekei: Orville és Dorotea felnőttként a "ragadozókkal", az új típusú tőke képviselőivel tartanak. Erkölcsi eszményeik sem találnak követőre gyermekeik között: Etta megszökik a szülői házból, és számukra elfogadhatatlan életet él, bár végül ő az, aki leginkább megérti szülei eszményeit; Isobellt reménytelen szerelme magányosságra ítéli, bár a regény végén az ő számára is felvillan egy reménysugár; Stewart pedig az élvezetek hajszolása közben gyilkosságba keveredik, majd öngyilkos lesz. Solont az üzleti élettől való visszavonulásra készteti az, hogy az addig tisztességes úton haladó bank új vezetői tisztességtelen pénzügyi manővereket folytatnak, s az állam szemet huny ténykedésük felett. A súlyos csapásoknak először Benecia esik áldozatul, majd Solon is meghal, utolsó mondatával a Belső Világosság eszméjét idézve. - Noha a regény minden olvasónak ajánlható, beszerzésével - a fent említett kiadói anomáliák miatt - érdemesebb lenne autentikusabb kiadásig várni.
Írta: Könyvtári Intézet

Theodore Dreiser további művei