Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Jókai Mór: Fráter György

Könyvismertető

Az először 1893-ban megjelent történelmi regényt a kései Jókai egyenetlen színvonalú művei közé sorolja az irodalomtörténeti bírálat. A biográfia és a korrajz a revüszerű látványosság és a cselekményesség szolgálatában áll. Martinuzzi Utyessenovics György életének minden szakaszát nyomon kíséri a szerző: Corvin János híveként bukkan föl Budán; emelkedése Zápolya János udvarában folytatódik; fontos motívum a Zápolya húga iránti szerelmi szenvedélye; ez elől kolostori világba menekül, és egyházi karrier révén válik nagy befolyású politikai tényezővé. Jókai eszményíti a barát alakját, igazolja országmentő politikáját, és intrikával magyarázza kudarcát. Gángó Gábor a kötet utószavában fölfejti azokat a szálakat, amelyek a regény világát megírásának korához kötik: az egyház és a hatalom viszonyának Jókai elképzelte utópikus egyensúlyát, s nem utolsósorban Tisza Kálmán egyéniségének és politikájának példázatba burkolt apológiáját. Jókai ezúttal aprólékosan követi forrásait, főleg egy 18. századi francia történeti munkás és Szerémi György (nem Lajos - ahogy a 2. kötet 279. lapján tévesen olvasható) emlékiratát. Az átvett részletek némi krónikaszerű monotóniájáért kárpótolhatja Jókai híveit a magyarság történelmének, két ellenség közötti vergődésének nagyvonalú összefoglalója, színes pannója, meg az az abszurd túlzásba hajló - Weöres Sándor, Mészöly Miklós történelmi látomásait előlegező - tragikus groteszk, amellyel a regény kezdődik és végződik: Dobzse Lászlónak szekérnyi levágott török fejet, kidekorált koponyát küldenek ajándékba; a lemészárolt Fráter György fülét gyilkosai "hőstettük tanújeléül" juttatják el Ferdinándnak; a holttest "hetven napig temetetlen". A pápa fölmenti a bűnért a gyilkosokat, a kor pedig azzal a cinikus közhellyel búcsúzik el legmesszebbre tekintő hősétől, hogy: "Mindenkinek meg kell halnia".
Írta: Könyvtári Intézet

Jókai Mór további művei