Az író, aki kalandos élete révén maga is jól ismerte a csavargók, a szegények és az elesettek világát, töredékes, az alcím szerint: emlékezésekből összeálló "regényében" viszontagságos ifjúkorára emlékezik. A könyv fejezetei először folyóiratokban jelentek meg, s talán ez is magyarázza a könyv tagoltságát, vissza-visszatérő motívumait. A kötet első epizódjában az író egy renói asszony becsapását meséli el (Vallomás), a másodikban pedig a vonaton való potyautazás veszélyeit és lehetséges sikereit latolgatja a tőle megszokott realizmussal (Vonaton lógni). Ezután egy kegyetlen korbácsolási jelenet realisztikus leírása következik (Képek), majd az 1894-es, a Niagara vízesésnél lezajlott, kétes hírű tárgyalásról számol be, amelynek során nagyszámú csavargót több mint harminc nap börtönre ítélnek anélkül, hogy a bíróság előtt akár egyetlen szót is kiejthetnének ("Lebuktam"). A következő fejezet a börtönélet viszontagságait ecseteli, kitérve a börtönlakók nyomorúságos és sivár mindennapjaira, a kényszerű barátkozásokra, a börtönben a kötelező, kemény börtönmunkákra (A siti). A továbbiakban az olvasó különféle utcakölykökkel, vagányokkal, csavargókkal, lecsúszott zsarukkal és egyéb, a társadalom perifériájára szorult figurákkal ismerkedhet meg, hogy végül egy életveszélyes utazás lélegzetelállító leírásával záródjék a csavargások korszaka. - A kötet mind a fiatalabb, mind pedig a felnőtt olvasók számára kínál érdekes, kalandos utazást a múlt század végi Amerika kalandorokkal teli világába.
Szólj hozzá a könyvhöz