Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv elveszett!

elvesztette Szombathelyi Könyvtáros Hallgatók Egyesülete Szombathely 2009. április 1. 15:11
elvesztette Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest 2010. március 25.

Elvesztenéd te is?

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, és indíts útjára egy újabb példányt!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Márai Sándor: A négy évszak

Könyvismertető

A négy évszak a Füves könyv (9711226) előzménye és kiegészítője, afféle szellemi napló, amely 1938-ban jelent meg először, előhírnökeként a Füves könyvben megfogalmazott gondolatoknak. Márai életlátásából, stílusából eredően ezek a mindennapi élményekből, vagy éppen negatív eseményeiből leszűrt tapasztalások a naiv kíváncsiságtól hajtott megismerésen, a felfedezés örömén át kikristályosodva válnak a létezésről vallott gondolatainak kvintesszenciává. Nem valamiféle erkölcsi szabványgyűjteményt ad olvasói kezébe a szerző, hanem a megélt tapasztalás érzelmektől sem független összegzését. Márai pontosan tudja, hogy az élet hívságai, a gazdagság, a hatalom, az irígység és gonoszság, az agresszív indulatokká csomosodó negatív gondolatok csakis megvetésük által győzhetők le. Azt is pontosan tudja, hogy Az eredendő bűn az "ha lusta, ernyedt vagy közömbös marad az író, mikor egy tollvonással, egy jelző vagy egy központozás cseréjével segíthetne a mondaton, erősebbé, igazabbá, emberibbé vagy hűségesebbé kovácsolhatna egy fordulatot. De néha lusta hozzá vagy fáradt, vagy cinikus. "Jó lesz így is!" - gondolja; s ír tovább. Ez a bűn, melyet író soha nem bocsát meg magának. Ez az eredendő bűn. "Jóra való restség"". Nos ennek a gondolatnak a szellemében bizton állítható, hogy Márai nem vétkezett, hiszen az év tizenkét hónapjának neveivel fejezetelt prózai epigrammái, olyan erkölcsi igényességről, és tökéletes stílusművészetről tanúskodnak, hogy az olvasó szinte szomjasan issza ezeket a kristálytiszta gondolatokat, amelyek - furcsa ellentmondás - az élet bár apró, de lényegi és sorsdöntő jelenségeiről szólnak. - Kitűnő kötet, a legszélesebb körben érdemes ajánlani.
Írta: Könyvtári Intézet

Márai Sándor további művei