Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Molnár Tamás: Én, Symmachus ; Lélek és gép

Könyvismertető

Molnár Tamás, az Amerikában és Franciaországban egyaránt évtizedek óta ismert és elismert filozófus két újabb keletű bölcseleti esszéjében a mai világállapotot igyekszik pontosan leírni, mérlegre tenni és - a maga szempontjából - véglegesen elítélni. Az első esszé Symmachusról (kb. 346-421), az egyik utolsó római rétorról szól, a szerző mintegy az ő bőrébe bújva igyekszik ítéletet mondani a huszadik század végének világáról. Symmachus vázlatos életrajza, a szájába adott korértékelés összefonódik a szerző önéletrajzával (persze vázlatos szellemi önéletrajzról van szó, csak a főbb intellektuális élményekre összpontosítóról) és korértékelésével. A párhuzamra az ad okot, hogy Symmachus is - önértékelés szerint Molnár Tamás is - egy korszak végén, a dekadencia világában élt, illetve él, az ellentétet a filozófus így nyomatékozza: "Symmachusnál is jobban, mélyebben érzem át a dekadenciát, amely immár nem egy korszak végét, hanem a helyreállítás lehetetlenségét jelenti. Nem a bútorokat cseréltük ki, leromboltuk a házat". Erre a végletes pesszimizmusra - Molnár szerint - az ad okot, hogy megszűnt, elfelejtődött minden transzcendencia, szakralitás, a homo hominis deo (az ember önmagának istene) korában élünk, ennek tünetei és jelzései napjaink tömegméretűvé vált tendenciái, divatjai, a fogyasztás túlhajtásától a szexuális forradalomig, az Amerika-utánzástól az elgépiesedésig. Ez utóbbit emeli ki a középpontba a kötet második esszéje (Lélek és gép), részletesen szólva a racionalizálás elfajulásáról, a gépek uralmáról, a lélek "megszűnéséről". Írásaiban, amelyek korábbi köteteinek mondandóit foglalják össze és nyomatékosítják, a szerző a modern világirodalom egyik legnagyobb teljesítményét nyújtja, így könyvével azoknak is érdemes megismerkedniük, akik nem osztják nézeteit.
Írta: Könyvtári Intézet

Molnár Tamás további művei