Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Arany János: Bolond Istók ; A nagyidai cigányok

Könyvismertető

A millenniumi esztendő kiadványa! ; A magyar irodalom legnagyobb epikus költője a szabadságharc leverése után, 1850-ben, költői válságkorszakában kezdte el írni a Bolond Istókot, ezt az ironikus-önironikus elbeszélő költeményt, amely arra keres választ: "mint vész el mostoha körülmények közt egy költői természet". A történet második énekét jóval később, már a kiegyezés után alkotta meg Arany János, ebben immár szabadabban, nyíltabban fogalmazhatta meg belső kétségeit és a külvilágtól elszenvedett sérelmeit. Mindazonáltal a byroni ihletésű mű fölvillantja szerzője keserű humorát, környezetfestése naturalizmusát. Az 1851-ben írott A nagyidai cigányok Arany máig legvitatottabb alkotása, amelyet tekintettek már alpári cigánybohózatnak, a magyar szabadságharc gyilkos szatírájának, szinte nemzeti blaszfémiának, a hősköltemény paródiájának, a népiességgel való végleges leszámolásnak stb. Vélhetően - és Arany magyarázatai is erre utalnak - az elkeseredett költő a szabadságharc bukásának okai között a magyar jellem fogyatékosságait kereste, így alkotta meg szatirikus művét. Az újabbkori elemzők - mint Barta János és Márton László - kevésbé a mű ideológiájára, mondandójára figyelnek, sokkal inkább a kiseposznak a magyar irodalomban páratlan arisztophanészi komédiázását, bursikóz humorát méltatják. - Széles körben beszerezhető - a megfelelő edíciók híján példányszám-kiegészítésre alkalmas - kiadvány.
Írta: Könyvtári Intézet

Arany János további művei