Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Jókai Mór: Százszorszépek és más régi történetek

Könyvismertető

A millenniumi esztendő kiadványa! ; Jókai Mór "magyar tárgyú elbeszéléseiből készült válogatást" nyújt át az olvasóknak a válogató és a rövid Utószó írója, Fábri Anna. ; 1857-ben íródott Az istenhegyi székely lány című elbeszélés, amely a szélsőséges, túlzásoktól sem tartózkodó romantikus fantasztikum köntösében sok hiteles megfigyelést is tartalmaz a magyar-román nemzetiségi együttélésről. Történelmi tárgyú elbeszélés a Százszorszépek (1857), amelyben Jókai Esztergomnak a 13. században betörő tatárokkal szembeni helytállásáról szól, és a női kétlelkűség romantikus gondolatát "visszhangozza" a "hű nők" és a "százszorszépek" kedvesen naiv szembeállításával. Jókai úgy mitizálja és regényesíti a magyar történelmet, hogy az összképből sajátos nemzeti karakterológia bontakozik ki (Kurbán bég, 1860; Az utolsó budai basa, 1859), miközben az elbszélések mindegyikére jellemző a magával ragadó meseszövés, amely által nem csupán fölidézi a történelmi korszakokat, hanem részesévé is teszi az olvasót egy másik világnak, egy másik történelmi kor emberi közösségnek. A történetek - még a súlyos, tragikus kimenetelű történelmi sorsfordulók idején játszódók is - túlnyomórészt derűs, mindent megoldó befejezéssel záródnak (A struccmadár; Hogyan lett Dúl Mihály uramból Rácz János?). A kötetnek - a sorozat előzményeihez hasonlóan - ott a helye minden közművelődési könyvtárban.
Írta: Könyvtári Intézet

Jókai Mór további művei