Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Márai Sándor: Ami a Naplóból kimaradt, 1948

Könyvismertető

Márai Sándor 1948-ból való naplója önállóan megálló része az 1945-től 1957-ig terjedő időszak teljes hosszmetszetét bemutató nagyobb korszakábrázolásnak (Napló 1945-1957, 9922224). A naplóban minociózus pontossággal lejegyzett mindent, ami ebben az esztendőben történt körülötte, vele; olvasmányait, gondolatait, a hazai és nemzetközi élet politikai eseményeit. A napló íróját azonban mindennél jobban és szenvedélyesebben érdekli az irodalom és a kultúra, a polgári (szellemi) értékek sorsa, jelene és jövője. Jellemző, hogy amikor az őt személyében is közvetlenül érintő politikai változásokról ír - "A kommunisták irodalmi pápája, egy Lukács György nevű, Moszkvából hazatért esztéta, folyóiratukban lefejez -, nagyon udvariasan, körülbelül, mint a középkorban a hóhér: elébb letérdel és bocsánatot kér, azután hatalmasat suhint bárdjával, és elvágja nyakam" - a következő naplófeljegyzésben, szinte minden átmenet nélkül már Shakespeare és Ibsen színházi világlátásáról szól. Nagypolgári származása miatt családjára nézve igencsak vészterhes időszak ez az esztendő, ám a személyes fenyegetettség szorongó állapotán túlmutat minden gondolata: "Nem lehet segíteni az embereken. Egyetlen emberen sem lehet segíteni; miért képzeljük, hogy az emberek összességén lehet?.Gyógyszer, vegyszer ideiglenesen segíthet: de a tudatlanság, a műveletlenség, a hiúság és az önzés alkati nyavajáin nem lehet segíteni". Ezeket a gondolatfutamokat át- meg átszövik a test és a lélek gyöngeségeiből fölfakadó panaszok: megpróbál leszokni a dohányzásról, ám a kísérletek során rendre kudarcot vall, egyhelyütt pedig azt írja: "vénülök és kezdek nőgyűlölő lenni", másutt a romló egészségi állapotáról panaszkodik. Összességében valami halk, elégikus hang lengi át ezeket a följegyzéseket, s bár tudjuk, hogy Márai végül hajlott kort ért meg, a látens suicidum már ezekben a följegyzésekben is tetten érhető. Amikor megszületik lelkében a további sorsát, pályáját meghatározó döntés, hogy elhagyja szülőhazáját, a Mikó utcai lakást, nehezen tud eloldozódni azokból a kötelékekből, amelyek fogva tartják őt (pl:hetvenöt éves édeasnyját kell itthagynia). Az indulás előtt beteg lesz, magas lázzal fekszik, ám végül talpra áll, hogy Olaszországban Velence majd Nápoly legyenek az emigráció első évének állomásai. A hazatérés - az itthonról kapott hírek alapján - egyre messzebb tűnő álommá homályosul, a magyarországi helyzetről ekként vélekedik: "A Duna-medencében készül valami. Nem lehetetlen, hogy Rákosi egy napon felül fehér lovára és bevonul Szabadkára, mert meg kell védeni ezeréves határainkat". Félelmetes jelzőkkel, magas erkölcsiségű passzusokban foglalkozik az itthonmaradott ártatlanok letartóztatásával, kivégzésével, a nemzetközi politikai helyzettel, Churchill, de Gaulle, Rákosi és Sztálin szerepével, ám a naplóföljegyzések elsősorban mégis utazásokról, olvasmány élményeiről az olaszországi műemlékcsodák gyönyörűségéről szólnak. - A kötet érdekes és lenyűgöző olvasmány mindazok számára, akik maguk is az egyetemes emberi kultúra időtálló alkotásaiban képesek mérni az élet igazi értékeit.
Írta: Könyvtári Intézet

Márai Sándor további művei