Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Márai Sándor: Szabadulás

Könyvismertető

Márai Sándor 1945-ben írt regénye most jelent meg először nyomtatásban. Budapest ostromának krónikája a történet, amelyben arra keresi a választ a szerző: mi történt a világégésnek ezekben a vészterhes napjaiban? A szenvedés, a tragédiák mindig az egyéni sorsokban csomósodnak össze, ám a második világháború alatt nem egy ország, hanem az egész világ szenvedett. Mit tehet az az ember, aki szeretné feldolgozni a megélt szörnyűségeket, de még erre sincs ideje, hiszen újabb és újabb megpróbáltatások várnak rá? ; A regény főhősnője, az ostrom alatt hamis papírokkal, Sós Erzsébet néven bujkáló polgárlány, aki az országszerte ismert és tisztelt egyetemi tanár édesapját hetekig az egérlyukszerű pincehelyiségben kénytelen rejtegetni. A fiatal lány a rettegett bombariadók, az éhezés, a bujkálás után testében és lelkében egyre megtörtebb, s bár várja Budapest felszabadulását, nem érez semmiféle örömet, amikor az óvóhelyre belép az orosz katona. "Már hetek óta nem érzett egyebet, csak fáradtságot, amilyent rendkívüli testi megerőltetések után érez az ember, mikor a lélek azt hiszi, hogy még bírja a fáradalmakat, de a test átmenet nélkül lázadozni kezd, a gyomor émelygéssel felel mindarra, ami történik, s a szervezet egésze olyan tehetetlen, mintha ólomlepedőbe göngyölték volna." Mégis megpróbál szót érteni a férfivel, aki látszólag minden ártó szándék nélkül közeledik Erzsébet felé, ám miután a lány megkínálja itallal, megerőszakolja. Erzsébet a tíz napja használt, szennyes fehérneműben, csapzott hajjal, mosdatlanul, félelmében még össze is hányja magát, ám a messzi Szibériából jött férfit mindez nem zavarja, sőt még valami kedves, már-már gyöngéd mozdulat is van abban az ölelésben, ahogyan magához szorítja a lányt. Vajon kit ölelhet bennem, általam, talán a kedvesét, feleségét? - kérdezi magától Erzsébet, és semmi haragot nem érez, hiszen a lelke mélyén tudja, áldozatok mindketten, s a férfi - otthonától távol - csak barbár éhségét akarta csillapítani. Ám lehet-e élni egy olyan világban, ahol mindenki a másikra támadhat? Nem. "Így nem lehet élni. A zsidók, a burzsujok, a nácik, a bolsevisták, ez a gyűlölet, mindenki gyűlöl már mindenkit." - fogalmazza meg önmagának és az ostrom árnyalakjainak torokszorító gondolatait Erzsébet. Amikor azonban elérkezik a szabadulás órája, mégis kilép a fényre. ; Márai nem ítélkezik hőseinek tettei fölött, szinte közömbös hangon beszéli el a történteket, ám sorai mögött ott bukjál a kérdés: miféle Szabadulás az, amely testében és lelkében roncsoltan bocsátja útjára fogjait. - A regény a legszélesebb körű ajánlásra érdemes.
Írta: Könyvtári Intézet

Márai Sándor további művei