Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Hegedüs Géza: Szent Szilveszter éjszakája

Könyvismertető

A kalandos történelmi regény időszámításunk szerint a 10. század végén, 999-ben játszódik, amikor a világi hatalmat a német-római császár, Ottó, az egyházi hatalmat pedig II. Szilveszter pápa gyakorolja. A kor nagytudású embere, Szilveszter nem a hagyományos pápaválasztási ceremónia után került a legmagasabb egyházi méltóságba, őt a császár nevezi ki, mert a francia száramzású bölcs férfiú egykor tanítómestere volt. Róma népe retteg az ezredfordulótól, mert meggyőződésük, hogy a jóslatok beteljesednek, és eljön a világ vége, hiszen a Szentírás szavai is erre látszanak utalni: "amikor eltelik az ezer esztendő a Sátán eloldatik az ő fogságából". A végórától való páni félelem szinte mindenkin eluralkodik; vannak, akik a templomban esedeznek bűnbocsánatért, vannak akik a nyílt utcán önmagukat véresre ostorozzák, míg mások a bordélyokban, a bor és a szerelem mámorában keresnek vigasztalást. A fiatal Ottó ellen ugyanebben az időben lázadást szít az egyik legősibb római család nemes sarja, Giovanni Crescentius. A férfit még mielőtt a császárnak ártani tudna elfogják és kivégzik. Crescentius felesége, Stefánia látszólag mélyen gyászolja férjét, bár ez inkább külsőségekben nyilvánul meg. Az asszony és a nálánál fiatalabb Ottó között ugyanis gyengéd érzelmek szövődnek. Stefánia azonban nem tudja eldönteni, hogy tiszta szívvel odaadja-e magát a császárnak vagy férje haláláért rajta álljon bosszút. Közeledik a "rettegés éjszakája", Ottó megígéri alattvalóinak, hogy a pusztába vonul és egész éjjel azért fog imádkozni, hogy az Írás ne teljesedjék be. Ám ehelyett Stefániához készül, mert az asszony végre igen mondott szerelmes szavaira. A "végítélet" éjszakája előtt azonban egy szicíliai lázadó kalmár álruhában megkörnyékezi Stefániát, és rábírja az asszonyt, hogy mérgezze meg a császárt. A gyűrűbe elrejtett méreg azonnal hat, Ottó meghal, ám azt, hogy élete hogyan ért véget, egyedül Szilveszter pápa tudja. Ő az, aki a háttérből mozgatja a "bábukat", és bár jót akart, ez a számítása nem sikerült. Szilveszter ugyanis abban reménykedett, hogy Stefániát annak a lehetősége, hogy Ottó hitveseként a trónra léphet, eltéríti majd bosszújától. ; A feszes szerkezetű, rendkívüli nyelvi gazdagsággal megírt, viszonylag kevés szereplőt mozgató - szinte minden részletében szimbolikus jelentésű - regény fontos történelmi tanulságokat is tartalmaz, például azt, hogy egyetlen uralkodó, birodalom sem törekedhet büntetlenül mások leigázása, kiirtása árán világuralomra. Az ábrázolt korszak érzékletes, hiteles megjelenítése, a fordulatos cselekmény és "meseszövés" - széles körben beszerezhető, tanulságos és szép olvasmánnyá avatják Hegedüs Géza művét, amelynek különös aktualitását a második évezred eljövetele adja.
Írta: Könyvtári Intézet

Hegedüs Géza további művei