Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Arany János: Toldi ; Toldi estéje ; Buda halála

Könyvismertető

A Toldi-trilógia Arany János egyik főműve, a magyar irodalom- és költészettörténet kiemelkedő esztétikai, poétikai színvonalú klasszikus alkotása, melynek első két, önálló darabját tartalmazza a kötet. Az előbb keletkezett Toldi (1846) népies elbeszélő költemény. Méltatói elsősorban epikus objektivitását, népmesei tisztaságú szerkesztőművészetét, "homéroszi" derűjét, főhősének realista és romantikus vonásokból kikevert, vonzó figuráját, a plebejus népiesség eszmei képviseletét szokták kiemelni. Maga Arany is legjobb művének tartotta, később gyakorta vágyott valami hasonlót alkotni. Egyúttal ez a mű a legismertebb, legnépszerűbb Arany-költemény is, olvasóinak köre cseperedő gyermekektől az esztétikai ínyencekig tart. Modernebb, áttételesebb, nehezebben megközelíthető a mindössze két évvel később keletkezett Toldi estéje. Látszólag epikus történet ez is, az "első Toldi" főhősének aggkorát, utolsó nagy küzdelmét és halálát beszéli el, valójában inkább egyetlen hatalmas lírai költeménynek, elégiának tekinthető. A korábbi értelmezések nagy vitatémája, hogy a nép győzelmét jósoló, szinte forradalminak tekinthető első rész után - még a negyvennyolcas forradalom bukása előtt - hogyan alakulhatott át nemcsak a főhős, de maga a koncepció is. Kalandos elméletek születtek a királyi udvarba került parasztfiú "lovaggá válásáról", dekadenciájáról stb. A mai vélekedések szerint helyesebb a két költeményt - mint önmagukban zárt esztétikai alakzatokat - egymástól függetlenül vizsgálni, szemben a régebbi elképzelésekkel. ; Arany János 1860 őszén költözött Pestre. Első itteni éveinek friss munkakedvével lát hozzá régi terve, egy honfoglaláskori eposz megalkotásához. Ennek első része a Buda halála (1863). Krónikáinkban adatokat talál arra, hogy a hunok táborában Etele és Buda megosztoztak az uralkodáson, de Buda túllépte a hatalomban neki szánt határokat, szervezkedett Etele ellen, aki erre saját kezével megölte. Arany nemcsak megelevenítette a kort, hús-vér emberekkel, érdekes cselekménnyel ruházta fel a gyér adatokat, hanem korának szóló mondanivalóval egyetemes rangra emelte. Az egész műből politikai aktivitás, lendület és életöröm árad. A hun és germán törzsek ellentétében az évszázados magyar-német ellentét tükröződik. Abban, ahogyan Etele és Buda alakját megeleveníti, ahogy összetűzésüket kibontakoztatja, nemcsak a krónikák és történelmi adatok támogatták, hanem azok a tapasztalatok is, amelyeket saját kora politikai küzdelmeiben szerzett. - Elsősorban iskolai használatra és példányszám kiegészítésre való kiadvány.
Írta: Könyvtári Intézet

Arany János további művei