Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

S. Sárdi Margit: Magyar nőköltők. A XVI. századtól a XIX. századig

Könyvismertető

A 18. század végétől különböztették meg honi irodalmunkban a pályatársak a nőköltőket a férfiaktól; talán, mert ebben az időszakban vált el líránkban a nőies és a férfias jellegű költészet. A soha nem látott bőségű antológia kereken száz költőnőt vonultat föl a 16. században élt Dóczy Ilonától a 20. század elejéig, Krüzselyi Erzsébetig. Az egy-két, legföljebb tucatnyi verssel szereplő alkotók közül számosan elfeledettjei irodalmunknak, akiknek a versei talán csak kéziratban maradtak fönn, esetleg egy-egy szaktanulmány lábjegyzete őrzi nevüket (pl. Zay Anna, Dóczy Zsuzsanna, Egervári Jusztina, Szmrecsányi Paula), és természetesen jó néhányan ismert alkotók (mint Petrőczy Kata Szidónia, Újfalvy Krisztina, Dukai Takács Judit, Szendrey Júlia, Kisfaludy Atala). Ám a kötet nem csupán a hazai költőnők időrendi seregszemléje, teljes panteonja, de fejlődésrajz, folyamatábra is. Kép arról, hogy például a 16-17. században a nők irodalmi megszólalását szinte kizárólag a verses ima tette lehetővé; jóval később bukkantak föl a személyes hangú családi vonatkozások, a szerelem, a házastársi kapcsolatok, a gyermeki szeretet; rövidesen kivirágzik az alkalmi verselés, illetve kiterebélyesedik az oktató költészet. De a három évszázad folyamán mindvégig a lírai megszólalás marad jellemző a költőnőkre, a verses epika néhány művelője csupán szabályt erősítő kivétel (Malom Lujza, Feodóra, Szöllősy Nina, Pallády Nagy Erzsébet). Az 1848/49-es szabadságharc leverését követően a költőnők is sok hazafias, tragikus vagy épp kurucos magyarságélményt megfogalmazó költeményt írtak, és még később körükben is megjelent a társadalmi vétetésű tematika, azután az irónia és a szatíra (Tarnóczy Malvin, Petrichevich Horváth Ida, Ilon stb.). A tematikához és a motivikához hasonlóan sokrétű és időben változatos a megszólalás mikéntje is; viszonylag korán alkalmazták a dalformát, mely a 19. századig jellemző maradt, innét az utak elágaztak a dilettáns és epigon pongyolaságig, az ún. "kibeszélő" költészet burjánzásáig, illetőleg a legkidolgozottabb, míves formák gyakorlatáig (Wohl Janka, Szalay Fruzina, Kolosy Elvira stb.). Ugyancsak nem egyöntetű kép az eredetiség és az utánérzések tekintetében vagy a stílussal való élés és visszaélés dolgában, azaz az érzelmi túlfűtöttség, a rajongás vagy a szentimentalizmus tekintetében. Ez utóbbira nézvést is autentikus a válogatás, hiszen a korok "átlagát", esetleg épp dilettantizmusát is tükröző versek érzékeltetik azt az irodalmi közeget, nívót, atmoszférát, amelyben a magyar női költészet egésze megjelent (pl. Életképek, Nővilág, Hölgyfutár, Honderű, Családi Kör című lapokban). ; A rendkívül gazdag, többszörösen összetett és jellemző képet adó antológia - amelyhez S. Sárdi Margit írt a téma és a vonulat történetiségét fölvázoló utószót - a maga nemében egyedülálló válogatás. - Széles körben érdemes beszerezni.
Írta: Könyvtári Intézet

Polcokon

Még senki se tette publikus polcra.