Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Kanizsa József: Otthonra találva

Könyvismertető

Kanizsa József első versei éppen negyven éve jelentek meg a Zalai Hírlapban; hosszú költői fejlődés után jutott el a '80-90-es évek erős képiségű, lüktető zeneiségű, hatásos nyelvezetű verseléséhez. Élménykörét a régi idők és a hajdani otthon, a dunántúli, zalai táj, azután a természet és az elmúlás összetartozás határozzák meg (Zalai táj; Ha jön az alkonyat; Átfúj; Zajki este; Végső ellobbanás stb.). Verseiben különös összhangban, egynemű ötvözetben van jelen a süllyedő tér és a múló idő, miközben az emlékezet, az empátia, a nosztalgia szálán ereszkedik vissza régi világába: "Anyám botján támaszkodó idő / molyrágta kötényt lebegtet" (A pitvarban). Személyisége szinte föloldódik az otthon időtlenségében, és fordítva: a régi táj antropomorfizálódik verseiben (Magába zár; Muramenti emlékeim; Gyermekkorom fái; Magányba zár stb.). Idő és természeti táj ilyen együttállása mai költészetünkben ritka, és ez az organikus együvé tartozás elemi erejű képi formákat ölt: "Levél-hab-örvény / Ködlobogós szél / Eresz alá csúsztatott kaszák / Fagyhegye testemhez ér" (Férfikor). Képeit, metaforáit a természet alapvetően meghatározza, ám e trópusok nem leíró jellegűek, hanem föltűnően gondolatiak, áttételezettek, sűrűn asszociatívak, azaz gondolati értelemben széles perspektívájúak, érzelmileg mélyre nézők - például: "Virágszirom hóban / tavasz mennydörög" (Március) vagy "s jégcsapszálkák / szúrják át / idehagyott / árvaságom" (Kövek arcából kilépve). A kötet verseinek utolsó csoportja a növény- és állatvilág gyermekek számára is remekül fölfogható, nyelvi értelemben játékos üzeneteit közvetíti (Fűzfaág; Sej, haj, búzaszár; Csillag-lovaglás; Gyűjtögető mókus stb.) - A táj- és természeti lírát kedvelő felnőttek és fiatalok olvasmánya lehet a tartalmas kötet.
Írta: Könyvtári Intézet

Kanizsa József további művei