Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv elveszett!

elvesztette Anonymus Balatonfüred 2008. november 20. 13:08

Elvesztenéd te is?

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, és indíts útjára egy újabb példányt!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Szabó Magda: Pillanat

Könyvismertető

Figyelemre méltó kísérlet ez a könyv: az antik Róma eredetmítoszul szolgáló hőskölteménynek, az Aeneisnek különös adaptációja. Az írónő megőrizte az eredeti mű helyszíneit, cselekményvázlatát, de az az egyetlen lényeges pont, amelyben eltér ettől, megváltoztatta annak legbenső lényegét. Az ókori hőseposz kezdő sorai szerint ugyanis Aeneas úgy menekül az égő Trójából, hogy hűséges felesége, Creusa a lángok martaléka lesz. Szabó Magda újraértelmezésében az isteni elrendelést egy öntudatra ébredt - a "pillanat" nagyszerűségétől is vezérelt - halandó megváltoztatja: Creusa megöli hódításra, hatalomra és dicsőségre predesztinált férjét, s kijátszva az isteneket, bár nagy áron, ő menekül Karthágó partjai felé. Creusa végigjárja azokat a helyszíneket, melyeket Aeneasnak kellett volna, s beteljesíti az eredetileg férjének rendelt történelmi feladatot is; Itáliába érkezik és a majdani birodalom megalapításának érdekében legelőször is feleségül veszi a király leányát, akit férfialakjának valamikori visszakapásával kecsegtet. A két nő "nászéjszakáján" kezdődik az a Creusa-monológ, amely feleleveníti Kegyesatya Aeneas életét, neveltetését, s ezzel párhuzamosan egész környezetnek múltját, valamint a vándorlás éveinek nevezetesebb eseményeit, mindenekelőtt a Didóval való találkozását és az alvilági utazást. A monológ feszültségét a kettős létből eredő, már-már tudathasadásos állapot adja, s mivel a valódi én mindvégig titok marad, az elbeszélés hol szatirikus (pl. a Trójából való menekülés leírásakor), hol groteszk (pl. Lavinia szerelmi praktikáinak bemutatásakor), hol pedig drámai (ilyen rész a karthágói szerelmi háromszög, vagy Creusa fiával való kapcsolata). A kérdés, amely az egész történet mögött meghúzódik, és végül kimondottá is válik, örök emberi probléma: vajon igaz-e, hogy "égi szörnyetegek játékszere mind, aki él itt", s törvényszerű-e, hogy az isteni kiválasztottság a védelem mellett elszigetelt magányt is jelentsen? Creusa is rájön, hogy nem élt egyetlen napot sem, nem tud semmit, ami egyszerű, ami emberi; "sem a héroszok, sem az istenek létformája" nem neki való. Egy újabb "pillanatban" ismét beleavatkozik a Sorsba: visszaváltozik önmagává, de már hiába. A halottnak megénekelt feleség "feltámadásának" senki sem hisz. Nem marad más, csak a vezeklés: "bűn és bűnhődés pillérei között száz évig, kétezer évig". A prózában megírt, ám az eposzi kellékeket és szabályszerűségeket is megtartó írás erkölcsi, filozófiai dilemmái mellett különféle stílusrétegek kiváló ötvözésével is felhívja magára a figyelmet.
Írta: Könyvtári Intézet

Szabó Magda további művei