Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Mezei András: Honfoglaló. Versek

Könyvismertető

A bibliofil művészettel kiállított verseskötettel a szerző és a kiadó az ötvenéves Izraelt kívánja köszönteni. Ehhez képest alakult a versek tematikája is: a költő a zsidó lét és élet problémáiról, minden zsidó örök hazájáról, Izraelről vall bennük, az izraeli történelem eseményeihez, mérföldköveihez fűz mintegy költői lábjegyzetet, illetve arról vall, mit jelentett és mit jelent neki az a tény, hogy a zsidóknak van hazájuk, mit jelentett neki - szinte gyerekként - Izrael, és mit jelent neki ma, magyar költőként. Az alkalom és a tematika azonban korántsem jelenti azt, hogy afféle megverselt vezércikkek, költői formába öntött visszaemlékezések és elmélkedések, ünneplő panegiriszek gyűjteménye lenne a kötet. Mezei András épp azért vállalkozhatott egy ilyen "alkalmi", "ünnepi" kötet összeállítására, mert neki legmélyebb személyes élményei, egzisztenciálisan meghatározó kötődései kapcsolódnak Izraelhez, ahová 1949 májusában, bevándorlóhajón érkezett, és amelynek tájai, emberei, szokásai, üzenete, léte olyannyira át- meg átitatta költészetét, hogy Izrael-élménye akár képeiből, metaforáiból, költői toposzaiból is kifejthető lenne. Ezúttal explicitté tette az oly sok művében latens (bár éppen nem rejtett vagy titkolt) élményanyagot. Súlyos, vallomásos versek így a kötet darabjai, egyszerre nyújtják a nagy líra és a legmélyebb emberi dokumentum élményét az olvasónak (Bevándorló; Kései rekviem; Haluc; Givat-Oz; Jézus tava; A nyugati falnál; Reb Jichak; Hanuka, Hitem; Ne félj Jákob stb.). Mezei András természetesen átfogó világkép birtokában szól egy kicsiny közösség hazájáról: hangsúlyosan befogadó a tartása, a "hozzáállása", Izrael számára az arabokat, az iszlámot és a kereszténységet is jelenti, ezt nyomatékosítják költeményeinek Lessing Bölcs Náthánjára utaló szinkretikus komplex képei, jézusi motívumai, legfőként pedig a kötet legnagyobb erejét adó magyarsága, szinte Arany János-ian veretes versbeszéde, többszörös kötődésről valló képei. - Kitűnő, jelentős kötet, minden verskedvelő olvasónak ajánlható.
Írta: Könyvtári Intézet

Mezei András további művei