Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Néző István: A kisvárdai zsidóság története

Könyvismertető

Néző István tanulmánykötete - a helytörténetírás egyik ritkán művelt területéről - a vidéki zsidó közösségek múltjának feltárásáról szól. Kisvárdán már 1508-ból származó feljegyzések szerint élt néhány zsidó család. 1796-ban már hitközségük, 1801-ben pedig már zsinagógájuk volt. A történeti bevezetés a Kárpát-medencébe bevándorló zsidóság sorsáról, a bevándorlás hullámairól szól. Külön fejezet ad összefoglalást a Kisvárdán élő zsidóság történetéről, akiknek többsége mélyen vallásos, ortodox hívő volt, de létezett itt a chasszid irányzat is. Szól a munka a zsidóság részvételéről a nagy történelmi eseményekben, a városban betöltött szerepükről, s végül az 1938-1944 közötti üldözésükről, a holocaustról. A város zsidó lakosságának többsége elpusztult a megsemmisítő táborokban, akik túlélték Auschwitzot, javarészt kivándoroltak, alig néhányan maradtak szülőföldjükön. A kötet néhány visszaemlékezést is közöl a ma távol élőktől, az innen elszármazottaktól. Különös figyelmet érdemel a munka forrásjegyzéke, adatai, fényképei. - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyismereti értékkel bír, másutt pedig mintaként szolgálhat hasonló feldolgozásokhoz. Több hasonló feldolgozásból kikerekedhetne a magyar zsidóság története. Néző István feldolgozása a legnemesebb értelemben vett történeti munka.
Írta: Könyvtári Intézet

Néző István további művei