Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Jókai Mór: Életem legszomorúbb napjai. Naplótöredékek

Könyvismertető

A vékony könyvecske alapjául Jókai Mór, 1875-ben megjelent Emlékeim című munkájának első kötete szolgált. Ebből vett részlet az Életem legszomorúbb napjai. A szubjektív hangú írás sokszor elfogult, néha rosszul tájékozott, de közvetlen, friss és elemi erejű képet ad a szabadságharc résztvevőinek és tanúinak benyomásairól, helyzetértékeléséről, reményeiről és rossz előérzeteiről, elsősorban a radikális, republikánus és a békepárti csoportok ellentétén, ellentétes felfogásának ütköztetésén keresztül. A naplórészlet első bejegyzésének dátuma 1849 augusztus 8-a, az utolsóé pedig 1861. Jókai személyes élményei és érintettsége alapján írja le az aradi országgyűlés eseményeit, majd Görgei, Dembinszky, Bem és Kossuth alakja, és a világosi fegyverletétel látszik megelevenedni. A "nagy mesemondó" bámulatos nyelvművészettel teszi mélabúsan zengő lírává, szívet fojtogató elégiává, rekviemmé a szabadságharc bukásán kelt érzelmeket - minden olvasónak ajánlható.
Írta: Könyvtári Intézet

Jókai Mór további művei