Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Könyvismertető

A lángban álló szigettenger Verne "történelmi" regényei közé tartozik. Ami más műveiben csak színező, élénkítő elemként van jelen, az ebben a munkájában középpontivá válik: elnyomók és elnyomottak harcát, a szabadságukért küzdők diadalát ábrázolja regényében, ezúttal a görög szabadságharcot választva témául. Az 1827-ben játszódó mű persze keveset árul el a szabadságharc valódi eseményeiből, nemcsak hősei fiktívek, az általuk megvívott tengeri csaták sem igaziak. A regény első része a szigetvilág bonyodalmas, szinte áttekinthetetlen viszonyaiba enged bepillantást: szabadságharcos görögök, a törökök zsoldjában álló hazaárulók, csak saját hasznukat néző kalandorok, tengeri kalózok és afrikai rabszolgavadászok, a török hatalomért becsülettel harcolók kusza összevisszaságban jelennek meg a regény expozíciójában, hogy azután e sokadalomból egyre inkább a főszereplők alakja bontakozzék ki. Nikolasz Sztarkoszé, a kegyetlen kalózé, aki szükségképp válik hazaárulóvá, a törökök kiszolgálójává; a hatalmas vagyonát a görög ügy elárulásával megszerzett bankáré, Elizundóé és leányáé, Hadzsinéé, valamint a leányba szerelmes fiatal francia tiszté, Henry d'Albaret-é. A leány, aki apja halála után mérhetetlen vagyon birtokába jut, igazi hazaszeretettől hajtva a rossz úton szerzett pénzt a szabadságharcosok megsegítésére fordítja. Erről azonban mit sem sejthet Sztarkosz, aki egyszerre kívánná megkaparintani a viruló ifjú hölgyet és a milliókat. A mű igen sok izgalom, kaland, csata stb. után végül szerencsésen zárul: Sztarkisz megbűnhődik, a francia tiszt és a görög honleány pedig egymáséi lehetnek, a szabadságharc is jó kilátásokkal folytatódhat. Nem igazán jó, nem igazán jellemző Verne-regény, de - az író kedvelői körében nem lesz kevésbé népszerű, mint a nagy Verne-művek.
Írta: Könyvtári Intézet

Közös polcon

Jules Verne további művei