Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

John Rawls: Az igazságosság elmélete

Könyvismertető

Több mint huszonöt esztendő fejleményeinek ismeretében aligha túlzó az a megállapítás, hogy John Rawls először 1971-ben publikált könyve - amely számos nyelven hozzáférhető már, s most magyarul is napvilágot lát - fordulatot hozott a liberális társadalomfilozófiai gondolkodásba. A 19. században fénykorát élt, klasszikus liberalizmus ugyanis az egyén szabadságát, valamint az emberek jog előtti egyenlőségét tekintette az igazságosság legfőbb kritériumainak, és a szociális egyenlőtlenségek mérséklését nem tudta elképzelni e princípiumok csorbulása nélkül. Keserves történelmi tapasztalatok sora kellett ahhoz, hogy fogékonyabbá váljon a társadalmi igazságosság tágasabb felfogása iránt; az eszmerendszer hagyományos kereteit feszegető gondolatkísérletek azonban eleinte inkább a szilárd gondolati építmény fölborulásával fenyegettek, míg végül Rawls műve egy újfajta egyensúly lehetőségét csillantotta meg. A szerző olyan fogalmi sémát kínál a liberális társadalomfilozófia számára, amely nem kérdőjelezi meg a polgári szabadságjogok (a szabad választás és választhatóság, a szólás- és gyülekezési szabadság, a gondolat- és lelkiismereti szabadság, valamint az önkényes letartóztatással szembeni törvényes védelem joga) elsőbbségét, de nem tartja velük össze- egyeztethetetlennek a szociális esélyegyenlőséget. ; Három részre tagolódó könyve első fejezeteiben előbb magát a feladatot körvonalazza, kiemelve, hogy az igazságosság a társadalmi intézmények elsődleges erénye, mint ahogy az igazság a gondolati rendszereké, majd bizonyos filozófiai-antropológiai előfeltevéseket fogalmaz meg. Ezek szerint az emberek szabad és racionális lények, akiknek a földi életben elérhető javak "mérsékelt szűkössége" miatt kell kialakítaniuk szabadság és egyenlőség sorrendi szabályait, hiszen a biológiai létfeltételek teljes beszűkülése, például az éhínség fenyegetése árnyékában az egyén jogairól beszélni merő illúzió, a korlátlan bőség birodalmában pedig felesleges szócséplés. A szintén több fejezetre osztott második részben az igazságosság elveit garantáló társadalmi intézményeket veszi szemügyre: első helyen az alkotmányos demokráciát s benne a törvény uralmát, aztán a gazdasági berendezkedést, az állami beavatkozások igazolhatóságát, végül az intézmények és polgárok viszonyát. Társadalomfilozófia és etika szoros összetartozásáról tanúskodik a könyv zárlata, amely az igazságosság elvei szerinti együttműködésben az emberi képességek maximális kifejlődésének lehetőségét, a kölcsönös bizalom, az egymás iránt érzett tisztelet zálogát mutatja meg. Krokovay Zsolt utószava tanulmányértékű munka. - Optimista, de nem utópisztikus filozófiai mű: feltehetően itthon is széles körű érdeklődésre számíthat.
Írta: Könyvtári Intézet

Polcokon

  • valaki a Kedvenc nevű polcára tette tavaly decemberben