Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Jókai Mór: A históriai tarokkparti (Más hátrahagyott írásokkal)

Könyvismertető

A kötet anyaga eredetileg Emlékeimből címmel jelent meg 1912-ben, nem Jókai szerkesztette posztumusz kiadásban. Különböző időben keletkezett, vegyes tárgyú írásokat tartalmaz, melyek a hiteles korrajz és a szubjektív emlékezés műfaji elemeit vegyítik különböző arányban. Az addig tartalmasan tájékoztató utószó végén Gángó Gábor váratlan indulattal "kurzusműveknek" bélyegzi ezeket a szövegeket, és igazságtalanul általánosítva rója föl Jókainak "a rendszer feltétlen támogatását" tényfeltárás és oknyomozás helyett. Az 1848, 1849 Magyarországáról szóló "visszaemlékezések", "adatok" valóban megférnek e lapokon Rudolf trónörökös, Erzsébet királyné rajongó tiszteletével, és Deák Ferenc, Andrássy Gyula gróf, Tisza Kálmán közelebb áll Jókai szívéhez és agyához, mint Kossuth Lajos, akit halála után mégis őszintén és hitelesen épít be a nemzet emlékező tudatába "az állami utópiának Mózeseként". Látszólag ellentmondásos történelemfölfogására az az 1866-ban elmondott fölszólalása vet fényt, amelyet A felszabadult felfogadás című írásban reprodukál: "Nem kibékülésről van szó közöttünk, hiszen nem vagyunk hadban álló ellenségek Magyarország és Ausztria, hanem közösen érdekelt felek, akik anyagi gyarapodásban, művelődésben, kölcsönös védelemben egymás támogatására vagyunk utalva." A kötetben szereplő írások főbb témakörei a reformkori színházi élet, a sajtó és a cenzúra, a forradalom és a szabadságharc emberi adalékai, a Schmerling-uralom és a kiegyezés, találkozások írókkal, festőkkel, politikusokkal. Szépirodalomnak is elsőrangú a halálköltészet és az öngyilkosság romantikus apológiájává emelkedő Czakó Zsigmond-búcsúztató vagy az anekdotikus-novellisztikus memoár műfajában a Gróf Zichy Nándor és A Hon. A közíró Jókai népszerűtlen és vesztesnek bizonyult ügyekben is becsülettel védi álláspontját, pl. a Napóleon elleni inszurrekció és a győri ütközet dolgában. Az anekdotázó kedély és a mindig friss nyelvi invenció akkor sem hagyja el a stílusművészt, ha a felejtés, "ama történelmi fátyol átlátszó tüllszövete" eltakar is egyet-mást a jóhiszemű emlékezetben.
Írta: Könyvtári Intézet

Jókai Mór további művei