Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Jókai Mór: A két Trenk ; Trenk Frigyes

Könyvismertető

A kései Jókainak ez a két kevéssé igényes kalandregénye korábbi hírlapi közlés után 1893-ban és 1895-ben jelent meg könyv alakban. Legfőbb forrásaik a címszereplők egykor Európa-szerte népszerű olvasmánynak számító memoárjai voltak. ; A két Trenk cselekménye az 1740-es évek elején kezdődik, a Trenk Frigyesé a francia forradalom idején végződik; a kalandorok mindkettőben erőszakos halált halnak. A színhelyek Poroszország, a Habsburg Birodalom országai és Oroszország között váltakoznak, s a nagyhatalmak diplomáciai és háborús küzdelmei hol perdöntő, hol csak színező hatással vannak a hősök sorsának alakulására. Ferenc, az idősebb Trenk a nagybátyja Frigyesnek. Ferenc a kegyetlenségig gátlástalan gonosztevő romantikus őstípusa, de Jókai olyan cinizmusba hajló humorral ábrázolja, hogy még öngyilkossága is egy morbid bohózat csattanójának hat. Vele ellentétben Frigyes tökéletes, csupa jó tulajdonságból álló eszményi hérosz lehetne, ha tudna választani "két hívogató géniusza" között, de Venus túlságosan pártfogolja ahhoz, hogy Mars nagy embert csináljon belőle. Képességeit elfecsérli, tettei motiválatlanok; "egy mesehős bátorsága s egy gyermek könnyelműsége" vezeti, mikor kényszer és ok nélkül újra meg újra belép "a szörnyetegek barlangjába". Jókai ravaszul egyszerű fogással teszi eredetivé a suta tárgy földolgozását: a hihetetlen kalandokat, érthetetlen jellemfordulatokat nem akarja indokolni, magyarázni, úgy beszéli el a képtelenséget, mint a lehető legtermészetesebb dolgot. A groteszk példázat nemcsak a hősök észjárását leplezi le, hanem a világ állását is, amelyben "a bűnnek jó dolga van, az erény szenved"; az idealizmus és a realizmus következményeiről szóló fejtegetés a Trenk Frigyes első fejezetében Jókai legkeserűbb kifakadásai közé tartozik az értéket nem méltányoló, sőt következetesen romboló világrend ellen, amelynek fő fészke, allegorikus megtestesítője a regénybeli Bécs. ; Egyed Ilona utószava nem könnyíti meg termékeny gondolatokkal a két regény befogadásához eligazító javaslatokat váró olvasó dolgát.
Írta: Könyvtári Intézet

Jókai Mór további művei