Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Márai Sándor: Európa elrablása

Könyvismertető

Márai sok időt töltött Nyugat-Európában a második világháború előtt, éppen ezért roppant kíváncsian, a friss tájékozódás szinte kényszerítő igényével utazott - mihelyst lehetett - 1946-47-ben újra nyugatra: Svájcba, Franciaországba, "Európába". Ennek az útjának élményeit rögzítette, azon frissiben az Európa elrablása című könyvében. ; A mű egyszerre útirajz, naplószerű élménybeszámoló, jegyzetfüzet, illetve kisebb esszék gyűjteménye. Az író nem írja le pontosan útjának állomásait, nem számol be részletesen az őt ért élményekről, barátaival, pályatársaival, külföldi szellemi partnereivel való találkozásairól, inkább - a töredékes, meg-megszakított forma ellenére is - az összképre koncentrál. Annak az alapélményének keres kifejezést, hogy mi maradt a véres kataklizma után Európából, mire számíthat, miben bízhat, mire építhet az európai magyar polgár. Politikai vonatkozások nemigen érdeklik Márait, annál inkább a szellemi élet, a filozófia, a történelemről való gondolkodás, és persze elsősorban az irodalom új kérdései. Az, hogy a régiek, a két világháború szellemi elitjéhez tartozók közül valók hogyan élték túl a háborút, és az, hogy milyen új hangok, vélemények, művek születnek a romokon, a háború árnyékában. Milyen könyveket kínálnak a régről ismert francia kiadók és nagy könyvesboltok, milyen cikkeket írnak a nagy lapokba az ismert nagyságok. Márai persze alapvetően képtelen arra, hogy csupán csak beszámoljon, ismertetést nyújtson, regisztráljon: mindig reflektálva, kommentálva, saját álláspontját, saját kételyeit, saját nézeteit előadva szólal meg. Így az útikönyv csaknem olvasmánynaplóvá is válik, amelyben rendre szóba kerülnek az állandóan újraolvasott klasszikusok is: Goethe és Proust, Arany János és Jókai, Krúdy és Kosztolányi. Nem a Márai-regények, hanem a - naplók, az esszék Máraiját kedvelő olvasóknak ajánlandó.
Írta: Könyvtári Intézet

Márai Sándor további művei