Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Márai Sándor: Vasárnapi krónika

Könyvismertető

Az Ünnepi Könyvhét kiadványa ; Márai Sándor a harmincas évek végétől az egyik korabeli lap felkérésére, több-kevesebb rendszerességgel Vasárnapi krónika rovatcímmel közölt finommívű publicisztikát. Ezeket a írásokat 1943-ban rendezte kötetbe, ami most az életműkiadás sorozatában lát újra napvilágot. Az 1936 decembere és 1943 januárja közötti időszakot fogja át az elmélkedések és eszmefuttatások sorozata, ám hogy sorsdöntő, "történelmi" periódust kísér végig, a több mint félszáz írás, azt maga az író is érezte; Márai a könyv élére vette az 1939 szeptember elején kelt Búcsú című tárcát, amelyben az újabb világháború kirobbanásának napjaiban mély megrendüléssel búcsúztatja az európai kultúrát és szellemet, amelyhez tartozónak vallotta magát. Sem e döntő fordulat előtt, sem azt követően nem foglalkozik közvetlenül a politika eseményeivel, azok inkább csak a háttérben derengenek fel - egy européer töprengéseit, a független író és polgár frappáns gondolatfutamait követhetjük inkább, aki kicsiny eseményekből egy-egy köznapinak tetsző jelenségből kiindulva és e jelzéseknek mélyebb értelmet adva jut el felelősségteljes erkölcsi következtetésekig. Az írások vezérszavai: a stílus, a szellem, az ízlés, a megtartó bizalom és becsület, szemben a tömegek, a civilizáció, a szenvedélyek, ösztönök fogalmaival. S az európai kultúra és szellem eljegyzettje még nagyobb távlatokat érintő témákat is megpendít: ismételten előbukkan például a messzi-messzi sziget képe, ahová e szorongató világból el lehet menekülni. A közíró nem csak a háborús eseményeken eszmélkedik, ismételten megszólal a literátor író is, korproblémákhoz kötve az irodalmi eszmefuttatást, akár kedvenc francia szerzőit olvassa, akár a magyar klasszikusok köteteit veszi ismét elő. Magyarság és európaiság egybeillő definícióit többféle megközelítésben kapjuk. Márai ismételten a jövőbe, a háborús pusztulás utáni időkre nézve fogalmazza meg maximáit: "Vissza kell adni az európai embernek küldetésébe, hivatásába vetett hitét", illetve e földrész polgárának "lenni annyi, mint megérteni valamit", ez a "közös műveltség szolidaritásának parancsa". Talán nem a legkiemelkedőbb könyv az életműben; frappáns tömörsége, megfogalmazásainak elegáns könnyedsége azonban rokon naplóinak formavilágával, gondolatjárásával, a legigényesebb közírói színvonalat képviselve. - A klasszikus tárcaműfajt becsülő olvasóknak ajánlható.
Írta: Könyvtári Intézet

Márai Sándor további művei