Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Jókai Mór: A varchoniták ; A kalózkirály

Könyvismertető

Két kisregényt tartalmaz a kötet. Közülük A varchoniták (1852) sikerült jobban, bár művelődés- és irodalomtörténeti emlékezetét ennek is inkább színpadi változata őrizte meg. A Dalma című drámát a Nemzeti Színház mutatta be a cenzúra csonkításaival, de hazafias iránya és a címszerepben Laborfalvy Róza játéka - Jókai visszaemlékezése szerint - így is egészen addig színen tartotta, "amíg a Bach-rendszer fennállt". (Gángó Gábor utószava ismerteti a filológiai vitát a drámai vagy a prózai változat keletkezésének elsőségéről.) Szerző és közönsége "a refractárius [ellenszegülő] magyar író jajkiáltásaiként" értelmezte az üzenetet, az alvó nemzet riasztásaként a Bach-korszak "virágévadjában". ; Jókai a magyar mitológia és őstörténet jelbeszédes változatát teremti meg az ötvenes években, olyan nyomon haladva, amely leginkább Vörösmarty költői látomásaitól vezetett feléje. Ázsia hatalmas, világvégi hegyláncai között valami zsarnok tatár faj zsákmányolja ki a testileg különb, szellemileg tisztább varchonitákat. A Romulus és Remus mondáját megismétlő, farkasanya táplálta Bertezena vezetésével a leigázottak kivívják szabadságukat. Két részre szakadnak, a kulturáltabb, nemesebb vallású ogurokra és a nomád, bálványimádó, kegyetlen törökökre. A regény hősnője, Dalma magasztos nemzeti, politikai eszme érdekében férfinak álcázza magát, és lemond szenvedélyes szerelméről. A helyzet az elkerülhetetlen tragikum felé sodorja, de a hazaszeretet és a szabadságért vívott harc példájaként hal meg. A népvándorlás útjára kényszerülő ogurokból lettek az avarok, akik a 6. században Pannóniában telepedtek le, talán a magyarok elődeiként, védfalul Európának "a longobárd foglalók rohanó árja ellen". Jókai maga is érezte, hogy ez a tézisregény a múlt század végén már bombasztként hat, s legföljebb a kuriozitás kedvéért érdemes átlapozni. Mégis van benne másfél tündökletes oldal, egy óriás meg egy törpe csúfolkodással fűszerezett párbajának bemutatása, amely fergeteges nyelvi komikumával egy Shakespeare-tragédia mulatságos betétjének is beillenék. ; A kötet másik darabja, A kalózkirály sietős vázlat egy jobb sorsra érdemes romantikus hőstípusról és esztelen kalandokban eltékozolt életéről. Jókai még ebben a magasabb igény nélkül odavetett munkában is megajándékozza az olvasót a költőiség egy pillanatával, egy balladás dallal, amely beépül a cselekménybe, szimbolikusan jellemzi a hősök alapviszonyait, és a népiesség árnyalatával élénkíti a vadromantikus képsorozatot. A kötet két kisregénye a millenniumi százkötetes Jókai-díszkiadás 21. kötetében - két elbeszélés társaságában - Hangok a vihar után címmel jelent meg.
Írta: Könyvtári Intézet

Jókai Mór további művei