Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Jules Verne: Haza, Francziaországba! ; Gil Braltar

Könyvismertető

Verne számos történetében félreérthetetlenül kifejezte erős hazaszeretetét, sok-sok regénye hirdeti a francia nemzet magasabb rendűségét, van azonban néhány könyve - mint pl. a Francia zászló (az ÚK nem ismertette) -, amelyek kifejezetten hazája iránti rajongásáról, illetve a németek és angolok iránt érzett ellenszenvéről szólnak. Ezek sorába tartozik a Haza Francziaországba! is, amelynek 1906-os magyar kiadása kerül a mai olvasók elé. ; A történet elbeszélője Delpierre Natalis obsitos katona, aki egyes szám első személyű memoárjában fogalmazza meg 1792-ben átélt több, mint különös kalandját. A derék hadfi a porosz-francia háború kirobbanása előtti hetekben kel útra, hogy meglátogassa rég nem látott nővérét, aki egy francia származású családnál szolgál éppen Poroszországban, Belzingenben. A szívélyes fogadtatást azonban a történelem fejleményei - XVI. Lajos trónfosztása, majd a porosz-osztrák seregek Franciaország elleni fölvonulása - árnyékolják be. A hadiállapot beállta után a porosz hatóságok kiutasítják a Belzingenben élő két francia családot, a Kellereket és a Lauranay-okat, akiket a nemzetiségen túl egy reményteljes frigy kilátásai is összekapcsolnak. Natalis vezetésével tehát hazaindulnak a felvonulási területté váló határvidéken át. Útjuk első szakaszát még viszonylag kényelmesen és a porosz kiutasító határozat biztonságában teszik meg. Csakhogy a porosz állampolgárságú, ám francia érzelmű Keller Jánost katonaszökevénnyé nyilvánítják, s így a hazaútból kegyetlen iramú menekülés válik, versenyfutás az idővel és az üldözőkkel. Gyalogosan, nélkülözve, bozóttépte ruhában, esőtől verve törik át az argonne-i rengeteget, miközben - micsoda paradoxon! - a nevezetes valmy-i ütközet menti meg az életüket. A romantikus - nemzeti és szerelmi - érzelmektől fűtött szereplők elnyerik méltó jutalmukat, hazatérhetnek őseik szülőföldjére, a fiatalok pedig annyi viszontagság után egymás karjaiba omolhatnak. Verne leplezetlenül kifejezi a németség iránti ellenszenvét; a regény valamennyi porosz vagy osztrák szereplője durva, faragatlan, alattomos vagy bosszúszomjas, elvetemült vagy számító figura, a franciák ellenben kivétel nélkül áldozatkész, derék, becsületes emberek, nagyszerű hazafiak. ; Ez a fajta nemzeti előítélet ölt parabolikus formát a Gil Braltar című rövidke elbeszélésben, mely szerint az angolok csak azért tarthatják hatalmukban Gibraltár szirtjét, mert olyan ocsmány külsejű tábornokaik vannak, akiket az itt élő farkatlan majomfaj magához hasonlónak hisz. E pamflet ízű novella még direktebben angolellenes, mint a jelképi erővel megfogalmazott "nemzetkarakterológiát" is tartalmazó regénye, a Hector Servadac (820752). ; Az eredeti kiadás megkapó és érzelemkifejező metszeteit tartalmazó hasonmás kötet nem tartozik a Verne-életmű csúcsait jelentő művek közé, de - az író rajongói számára bizonyosan csemege lesz az évtizedek óta hozzáférhetetlen mű.
Írta: Könyvtári Intézet

Jules Verne további művei