Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.

arnold 2015 decemberében
Nekem van egy első kiadású példányom. A könyvbe beleolvasgattam de nem az én stílusom. A kora miatt tisztelem.

Jókai Mór: A régi jó táblabírák

Könyvismertető

1855-56-ban írta, először a Kemény Zsigmond-féle Pesti Naplóban közölte Jókai A régi jó táblabírák című regényét. A mű azok közé a Jókai-regények közé tartozik, amelyek az abszolutizmus idején a "régi" Magyarország felidézésével, az 1848 előtti magyar világ feltámasztásával igyekeztek "lelket verni" a bénult, csalódott, hiteit és illúzióit vesztett magyarságba. A szándék azonban csak félig magyarázza ezt a többszörösen összetett, általában inkább gyengének tartott Jókai-művet. A megyei-közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyintézés patriarchális színekkel megfestett rajza csak a regény egyik szintjét adja. A másik egy későbbi, sokáig dekadensnek, újabban nagyon is modernnek tartott Jókait előlegez, az emberi perverziók, az arisztokrata "különcségek", a démoni gonoszságok szinte már a mai "fekete" irodalmat anticipáló szint, akár egy másik regénynek is felfogható, de kifejthető a műből egy harmadik szint is, a Madách A civilizátor című drámájához sokban hasonlító szarkasztikus, gyilkos humorú Bach-korszakot perszifláló alkotás. A három rész kétségkívül kevéssé harmonizál egymással, de külön-külön mindegyik remek, együtt pedig a legérdekesebb Jókai-egyveleget nyújtják. A derék köznemes táblabírák ügyködése, a népen segíteni akarása éppúgy elragadhatja az olvasót, mint a Brenóczy-grófok (apa, fia és leánya) ördögien fantasztikus sztorija, vagy a bérlő Krénfy "gyarmatosító" törekvései, az új (átlátszó módon hollandinak nevezett, valójában persze német) telepesek sorsa. Nemcsak irodalmi, történelmi érdeke is van annak a hatalmas tablónak, amelyet az író az 1846-47-es nagy zempléni éhség-tragédiáról fest, és amely minden katasztrófa-irodalom egyik kiemelkedő csúcsteljesítménye. Ez a több szempontból is figyelemre méltó mű persze egyúttal hamisítatlan Jókai-regény: hatalmas tablókkal, krimiszerűen izgalmas cselekménnyel, csodás lírával és utánozhatatlan humorral. - Minden olvasónak ajánlható, a Jókaitól idegenkedők figyelmét pedig érdemes az újabb Jókai-értékelések szempontjaira is felhívni.
Írta: Könyvtári Intézet

Jókai Mór további művei