Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította.
Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik.
A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
 
Tájékoztatjuk, hogy a konyvtar.hu oldal fejlesztését, frissítését, beleértve a könyvtárakról szóló információkat, a Könyvtári Intézet leállította. Az oldalon található "veszíts el egy könyvet szolgáltatás" működik. A könyvtárakkal kapcsolatos hiteles adatok a Könyvtári Intézet honlapján üzemelő Magyarországi Könyvtárak Adatbázásában érhetőek el. Könyvtári Intézet
Felhasználó:
Jelszó:

Eszközök

Ha regisztrálsz, saját polcaidra teheted a könyveidet, jegyzeteket írhatsz hozzájuk, megkeresheted, melyik a legközelebbi könyvtár, ahonnan ki tudod őket kölcsönözni. Mi több, közösen is építhetsz könyvespolcot barátaiddal, kollégáiddal.
 

Ez a könyv még nem veszett el

Veszítsd el ezt a könyvet!

Töltsd ki az elvesztési nyilatkozatot, veszítsd el a könyvet, és te is részese leszel a nagy könyvelvesztő játéknak!

Szólj hozzá a könyvhöz

Hozzászólás írásához jelentkezz be! Ha még nem regisztráltál, itt megteheted.
Még nem érkeztek hozzászólások. Légy te az első!

Márai Sándor: Istenek nyomában

Könyvismertető

Az Ünnepi Könyvhét kiadványa ; A két világháború közötti időszakban egy nemzedék kelt útra. Németh László San Remóba, majd Romániába, Cs. Szabó László "Kárpát kebelében" kalandozott, Illyés Gyula Oroszországot fedezte föl, Márai Sándor pedig elindult az Istenek nyomában. A hajdani "riporter" aki végighaladt ezen a varázslatos úton, elsősorban élményeket gyűjtött, kötetének is ezt az alcímet adta Útirajz. Olyan mesterek nyomán tette ezt, mint Valery Larbaud vagy Girandoux, pontosan tudva, hogy ez a fajta ártatlan kalandozás felelősséggel is jár, hiszen egyszer haza kell térni, s számot kell adni a látottakról. ; "Lelkes utazó voltam. E lelkesedés a könyv egyetlen jogcíme" - írta Márai az 1937-es második kiadás elé, melynek alapján ez az edíció készült. Az útinapló ilyenformán egy hatalmasra nőtt belső monológ, melyben a történés nem vagy szinte alig érdekes, ám minden amit lát és láttatni képes olvasójával, az már filozófia. Márai ugyanis nem arra figyel, ami történik, hanem arra, miért történik mindez. Így elevenedhet meg a mesés Kelet, a "nagy álom, amelyből azok, akik álmodták, már fölébredtek". Az elvarázsolt város Kairó, ahol az esti szürkület rikácsoló forgatagában a titkot, a varázslatot próbálja Márai megfejteni. Ám a csodát alkatrészeire szedve is, vajon megfejthető-e, hogy a sivatag, a nyomor, Isten és a vér, a cement, a gyapjú, az imádkozó ember összetartozásában hogyan mozdulhat előre ez a világ? Avagy Az ígéret földjén, ahol a világvallások találkozásának kapujában olyan ezerszínű csoda nyílik ki, melynek titkai még a beavatottak számára is megfejthetetlenek, ahol a siratófalnál önkívületben imát mormoló zsidó ember talán csak az érzékeivel sejti, a világban nem róla van szó, hanem "a tóra igazságáról, az egyetelen igazságról, s neki a kiválasztottnak őriznie kell ezt a bölcsességet, mintha szabadalma lenne az igazságra". Csak az utazó történelmi ismeretekkel bíró oknyomozó szavai után nyer értelmezést az itt élő emberek viselkedése, a kommunák zárt világa, ahol a "kocsmázó" zsidók tenyerükbe hajtott fejjel éjfélig hallgatták Whitman, Rimbaud, Ehrenstein verseit, azután a palesztin nép magábazárt, végzetét hordozó léte, s végül Betlehem, ahonnan egy akolból indult el az Élet, hogy meghaljon az emberiségért. A damaszkuszi úton tovább haladva, A kelet kapuja előtt az emberiség "kultúrájának áruházában" találja magát az utazó, később Libanonban, ahol összeütközik az "európai világnézet a sárga és fekete földrészek mozdulásai között." ; Mindezt nem a tárgyak valósága, a történések igazsága hitelesíti, hanem Márai hallatlanul kifinomult érzékenysége, mely klasszikus műveltségével párosulva képes korát, s már-már azokat a baljós jeleket is láttatni, melyek később a történelem alakítóivá váltak. Az apró rezdülések és cselekménymorzsák egy írói-gondolkodói mikroszkóp lencséje alatt életre kelve, elemezhetővé teszik ezt a mára már letűnt világ utolsó lobbanását. - Márai "belső regénye" minden képzeletbeli utazásra vágyó olvasó kézikönyve lehet.
Írta: Könyvtári Intézet

Márai Sándor további művei